Dr. Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)
II. A TISZA FOLYÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSÁNAK TERVEZETE - VÁSÁRHELYI PÁL TISZA-SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJA (TANULMÁNY)
VÁSÁRHELYI PÁL TISZA-SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJA A Tisza folyó állapota a XIX. sz. elején és megoldási javaslatok A Tisza rendellenességeit Molnár János, Ung vármegye mérnöke 1847-ben a következőkben foglalta össze 18 : 1. Túl sok a hordalék, melyet a felső szakaszon kavics, majd pedig iszap képez. 2. A folyó esése csekély, amit a végtelenül kígyózó kanyarulatok még fokoznak. A lerakott hordalék a mellékfolyók vizének lefutását is akadályozza. 3. A partokat képező talaj lazasága, melynek következtében az örökké beomlik, a meder folyton változik, különösen árvizekkor. 4. A folyó medrének mélysége és szélessége szeszélyesen változó, amiből következik, hogy az egyes szakaszok vízemésztési képessége is egyenlőtlen. 5. A meglévő töltések hiányosak és túl közel vannak a parthoz. 6. A folyót közel a parthoz követi a töltés és sűrűn benőtt az ártér. 7. A Tiszába, mint anyamederbe, a mellékfolyók rendezetlenségüknél fogva hosszan elnyúló árhullámokat szállítanak, és ezek sokszor bevárják egymást. 8. A Duna rendetlenségei a Tiszára is visszahatnak, annak lefolyását némileg gátolják. A gondok megoldására a legkülönbözőbb elképzelések születtek. Voltak, akik csak az átvágásoktól, mások csak a gátépítéstől várták a gondok megoldását. Vásárhelyi Pál mindkettőt szükségesnek tartotta. Sajátos színfoltot képez a sorban Lám Jakab 19 merész elképzelése, aki a "divide et vinces" elv alapján - hogy a Tiszát tehermentesítse - a Szamost Szatmár fölött új mederbe terelve a Krasznával és az Érrel együtt a Berettyón és a Sárréten át a Körössel egyesítette volna, s így - a szükségnek megfelelően - töltések között az Alsó-Tiszába vezette volna. Ebben a megoldásban a kortársakat leginkább az aggasztotta, hogy a Körös-vidék a Tisza nélkül is mocsárba fulladt. Mi lesz akkor, ha még a Tisza vizének egy részét is rávezetik? A "típustervet" Vásárhelyi Pál készítette el 1845-ben vázlatosan, majd 1846-ban részletesebben kidolgozva. Vásárhelyi Tisza-szabályozási koncepciója Az 1845-ben benyújott tervvázlat: "Előleges javaslat, mely... a Tisza áradásainak minél elébbi gátlása tekintetéből tétetett" 20 A Tisza szabályozásának alapelveit megfogalmazó írásra - miként már a társulatoknál rámutattunk -, elsősorban a tiszai szervező útjára készülő Széchenyinek volt szüksége. Vásárhelyi 18 oldalon vázolta fel koncepcióját, melyen alapvetően később sem változtatott. ' Adalék a Tiszaszabályozási véleményekhez. Budapesti Hiradó 1847. pp.573-574. 19 Lám v. Lamm Jakab (Szepesbéla, 1791-Kassa, 1855) oklevelét 1814-ben az Institutum Geometriáimban szerezte. 1827-1839 között az Ung folyó felvételén és szabályozásán dolgozott, 1843-1845. a máramaroszigeti sókikötöt, sóraktárat és sószállító csatornát építette saját tervei alapján. 1851-től az Ung vármegyei közutak építésén munkálkodott. 20 Előleges javaslat, mely a Fenséges Fő-Herczeg, Nádor Úrnak 845 évi Szent-Iván hava (június) 1 jen 1026 szám alatt költ kegyelmes rendeletére vonatkozólag a Tisza áradásainak minél elébbi gátlása tekintetéből tétetett. Magyar Vízügyi Múzeum, (a továbbiakban: MVM) 21.280.
