Dr. Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)
III. BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA - VÁSÁRHELYI PÁL ÉS A MAGYARORSZÁGI FOLYÓFELMÉRÉSEK (TANULMÁNY)
VÁSÁRHELYI PÁL ÉS A MAGYARORSZÁGI FOLYÓFELMÉRÉSEK Egész Európában nem volt párja azoknak a nagyarányú, szervezett folyófelméréseknek, melyeket a XIX. század első felében Magyarországon végeztek. Ezekkel az un. folyómappációkal a víziútépítést, a mocsárlecsapolásokat és a hathatós árvízvédekezést készítették elő. A csaknem egy fél évszázadig eltartó munkák sikerüket elsősorban a jól képzett mérnöki gárdának és a megfelelő műszerezettségnek köszönhették. Mérnökképzés - a felmérések személyi feltétele A korszerű mérnökképzés Magyarországon 1782-ben kezdődött, amikor II. József megalapította a mai Műegyetem elődjét, az Institutum Geometricum-ol, ahol föld- út-, és - a hydrotechnikai fakultáson - vízmérnököket képeztek ki 41 . 1853-ig működött az iskola, és ez alatt az idő alatt 1141 mérnöknek adott diplomát. Legismertebb reformkori vízmérnökeink Huszár Mátyás, Beszédes József, Vásárhelyi Pál, Hieronymi Ottó - ugyancsak az Institutum növendékei voltak. Az itt végzett mérnökök messzemenően ki tudták elégíteni a hazai igényeket. Sokan közülük a vármegyék alkalmazásába álltak. A megyei mérnökök birtokfelméréseket, út- és vízépítést végeztek. Mások a városoknál helyezkedtek el. A városi mérnökök feladata elsősorban a városrendezés, középületek építésének felügyelete volt. Az uradalmi mérnökök a Kamara, és az Egyház, mint földesúr és a magánföldesurak birtokain tevékenykedtek. Sajátos feladataik miatt külön csoportba sorolhatók a bányamérnökök. Feladatuk rendkívül szerteágazó volt, mivel a bánya műszaki, vízépítési és térképezési gondjait ők viselték. A mérnökök jelentős része azonban állami szolgálatba állt. Tevékenységüket az 1788-ban szervezett Vizi és Építészeti Főigazgatóság fogta össze 42 . Ezekből a mérnökökből szervezte meg az Építészeti Igazgatóság a nagy szaktudást igénylő állami megbízásokhoz - a hajózást, az árvízvédekezést és öntözést szolgáló csatornaépítésekhez, a folyószabályozásokhoz, valamint a mocsárlecsapolásokhoz szükséges szakember-gárdát. A legfontosabb lépést tehát folyóink tudományos felmérése terén már a XVIII. század utolsó évtizedeiben megtették 43 . 41 Geometrákat, azaz földmérőket képeztek ki a Mária Terézia által már 1763-ban Szencen (Szempcen) alapított Collegium Oeconomicum-ban, ahol a piaristák elsősorban az úrbérrendezés során szükségessé vált földmérésekre készítették fel hallgatóikat. 42 A mérnönök másik csoportja a megyék és városok szolgálatában tevékenykedett. A vármegyéknek Mária Terézia rendelte el mérnökök alkalmazását az úrbérrendezés zavartalan lebonyolítása érdekében. A XIX. sz. első felében a megyei mérnökök egyik fő tevékenysége az utak építése, karbantartása volt, amihez főként közmunkákat vettek igénybe. A városi mérnökök feladata elsősorban a városrendezés, középületek építésének felügyelete volt. Altalános gyakorlat szerint ugyanis az épületeket a XIX. század első felében a városokban gyakran nem mérnökök, hanem rendszerint magas műszaki képesítéssel rendelkező építőmesterek tervezték. Hasonlóan az ő munkájuk volt a kastélyok, templomok, nagyobb udvarházak terveinek összeállítása is, sőt vállalkozóként az épületek kivitelezésében is részt vettek. 4J dr. Dóka Klára:: Mérnökeink a XVHI. század végétől a polgári forradalomig. Kézirat.
