Dr. Vámosi Sándor szerk.: A Vízgazdálkodási társulatok válogatott bibliográfiája (1807-1992)(Források a vízügy múltjából 9. Budapest, 1992)

Bibliográfia (1807-1992) - 1807-1957 időszakban (Fejér László)

BERÉNYI József: A hazai földbirtokos osztályt és mérnököket illető figyelmeztetés = GL., LX. évf. 35. sz. 1857. aug. 27. A kataszteri mérésekkel kapcsolatban elkövetett általános hibák, s a szerző saját mérési módszerének ismertetése. 1858 A felsőcsongrádi, újabb elnevezés szerint teés-mindszenti tiszaszabályozási társulat... = GL, X. évf. l.sz. 1858. jan. 7. 1857. dec. 12-én tartott szegedi közgyűlésén beszámoltak arról, hogy a társulat 1856-ban két és fél hónap alatt 4000 holdat meghaladó területet ármentesített. Az elkészült munkák felsorolása. Az érdekeltek sürgetik az általános tiszavölgyi kölcsön megszavazását anyagi terheik csökkentésére. K. J.: Évszaki tudósítások. II. III. Barsmegye, Garam-melléke alsó széléről, 1857. dec. 14. = GL, X. évf. 2. sz. 1858. jan. 15. Említés történik a folyó 1852/53 évi jegesárvízéről, s arról, hogy a szabályozás érdekében már 14 község folyamodott felsőbb helyre. SZENICZEY: Évszaki tudósítások Beregmegye, N. Lónya. 1857. végén. = GL, X. évf. 5. sz. 1858. febr. 4. A Tisza mellett vagyunk, hová a szabályozási munkálat még el nem ért, s így a feldagadó árnak csak a régi töltés képezi határát... s ha az áramlás sokáig tart a magasabb helyeken is a föld felázva támad az ún. földárja". A föld ha túl nedves egy szeletben fordul ki az eke nyomán, ha túl száraz, kőkemény hantokat képez, „...a birtok, melynek szántóföldje mintegy 350 hold, egyaránt agyag, nyílt csatornákkal keresztülhálózva, de mivel a csatornában összegyűlt víz az esés csekélysége miatt ott vesztegel míg a nap sugarai föl nem emésztik: a szántóföldekre káros hatással van, túlnedvesen tartván azokat." A tiszaszabályozó jászkiséri társulatnak... = GL, X. évf. 38. sz. 1858. szept. 23. 1858. aug. 30-án tartott gyűlésén bejelentették, hogy 210 000 Ft-nyi kölcsönt vettek fel az osztrák nemzeti banktól. A háromévi munka eredményeképp még az idén 140 000 holdat ármentesítenek. A végzett munkák és az új hozzájárulás mértéke. KUTASI: Évszaki tudósítások. LXI. Hódmező-Vásárhely. = GL, X. évf. 50-51. sz. 1858. dec. 16-dec. 23. Megemlíti a város határában levő földekkel kapcsolatos gondokat, és a Tisza-szabályozás helyi következményeit. 1859 A szarvasi körösszabályozási társulat = GL, XI. évf. 12. sz. 1859. márc. 24. A társulat febr. 24-i közgyűlésén szereplő főbb kérdések: az alapszabályok módosítása, társulati ártérfejlesztés, ill. az ártér megállapítása, az éves költségek kirovása az érdekeltekre. BESZÉDES Ferenc: Tolna mezőváros helyzete. = GL, XI. évf. 17. sz. 1859. ápr. 28. Tolna város helyzete a bogyiszlói átmetszéssel rosszabbodott, mert kereskedelmi forgalmát jelentősen csökkentette. Javaslat a Sárvíznek a keletkezett dunai holtágba való bevezetésére. Számítások. (P. N.): Évszaki tudósítások. XLI. Borsodmegye, Tisza-Tarján = GL, XI. évf. 33. sz. 1859. aug. 18. A Tisza balpartján 1855-ben végzett ármentesítés két jövedelemforrástól ütötte el a helybélieket: - a sertéstenyésztésre alkalmas morotvák kiszáradtak; - a Tisza kiöntései által keletkező mocsarakban a halak kedvező ívási helyeket találtak, s a halászok Kesznyéten, Oszlár és Tiszatarján vidékén egy hét alatt több halat fogtak, mint a szabályozást követő nyári időszak alatt az egész folyóban. 1860 Tiszaszabályozás = GL, XII. évf. 1. sz. 1860. jan. 5. A ,3udapesti Hírlap"-tól átvett cikk. A tiszai folyószakaszok szabályozási munkáinak áttekintése. A cikk megállapítja, hogy az eddig elvégzett munkák következtében a Tisza folyó lassúsága megszűnt.