Dr. Vámosi Sándor szerk.: A Vízgazdálkodási társulatok válogatott bibliográfiája (1807-1992)(Források a vízügy múltjából 9. Budapest, 1992)

Bibliográfia (1807-1992) - 1807-1957 időszakban (Fejér László)

MORVAY Péter: Az Ecsedi-láp elpusztult világa = Búvár, II. évf. 8. sz. 1936. aug. 566-571. PAz Ecsedi-láp kialakulása, népélet a lápon. A láp lecsapolása és kiszárítása. A Hármas-Algyői Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat Gátvédelmi Szabályzata Mindszent, 1936. 26 p. A védelmi vonal felosztása. A gátvédelem eszközei. Agátvédelem személyzatének (igazgató főmérnök, pénztárnok, vízmester, gátőrök, hivatalszolga) kötelessége. Árvíz esetén végrehajtandó általános utasítások. Az árvédelmi tartalék alap. A szabályzat elfogadva 1931. jún. 22-én. A Tisza-Dunavölgyi Társulat központi bizottságának ... 1936. évi ...jelentése Budapest, 1936. 48 p. (MVM E. 5889) A társulatok által felvett állami kölcsönök kivonatainak csökkenntésére a törlesztési határidő kitolásaés az adóvisszatérítésekkérdése. Újonnan alakult társulatok belépési kötelezettsége. Összehasonlító táblázat a társulatok adatairól. A Tisza-Dunavölgyi Társulat... 1936. évi... közgyűlésének jegyzőkönyve Budapest, 1936.17 p. (MVM E. 5893) A jelenlévők névsora. A társulatok alapbefektetései utánjáró adóvisszatérítések ügye. A vízhasznosítási munkák jelentősége a társulatok jövője szempontjából. À társulat elnökségének megválasztása. 1937 Ontözőműveket állít fel Békésmegye = BH, XVII. évf. 3. sz. 1937. jan. 17. Dr. Sebők Elek ismertetése Kienitz Vilmos társulati igazgató mintaöntözésekről írt tanulmányáról. Elsősorban a törpebirtokosoknak kedvez az öntözés. A szentandrási duzzasztónál dolgozó munkások ügye a közigazgatási bizottság előtt = BH, XVII. évf. 11. sz. 1937. márc. 14. A munkások teljesítőképessége az elmúlt évek nélkülözései miatt lecsökkent, alig keresnek többet, mint amennyi puszta létfenntartásukhoz elegendő. Az ügy kivizsgálása. Miért sújtja a magyar gazdát annyira az ctszóly ? = BH, XVII. évf. 12. sz. 1937. márc. 21. A földművelés a kalászosokra helyezi a hangsúlyt. A műtrágyák szakszerű használata, a jól megválasztott növényi kultúra... stb. javíthatnak a helyzeten. Az öntözés 1936. évi mérlege = BH, XVII. évf. 4. sz. 1937. jún. 24. Kienitz Vilmos társulati igazgató beszámolója. Az Alsó-Fehér-Körösi Ármentesítő Társulat kísérleti öntöző-telepének üzemeltetési tapasztalatai. A megyei öntözések adatai. Az öntözéses zöldségtermesztés. Országos jelentőségű ügy = BH, XVII. évf. 34. sz. 1937. aug. 22. Az Alföld öntözési programja. Horthy Miklós és Lampl Húgó nyilatkozata az öntözéssel kapcsolatban. Sajó Elemér ünnepi közgyűlés = BH, XVII. évf. 41. sz. 1937. okt. 10. Rövid hír arról, hogy a Körösvölgyi Vízhasznosító Társulat őrszentmiklóson Sajó Elemér síremlékének felavatásán részt vesz. Nagy tervek Békés községgel = BH, XVII. évf. 43. sz. 1937. okt. 24. Beszámoló Sajó Elemér síremlékének ünnepélyes felavatásáról. Kállay Miklós beszédében fogadalmat tett S. E. elgondolásainak megvalósítására. Az öntözési tervek és Békés jövője. Sajó Elemér emlék közgyűléséről = BH, XVII. évf. 14. sz. 1937. okt. 31. Dr. Sebők Eleknek a Körösvölgyi Vízhasznosító Társaság alelnökének szerepe az emlékünnepség sikerében. MANTUANO József: A Nagykoppány patak szabályozásának gazdasági jelentősége = VK, XIX. évf. 1. sz. 1937. 91-106. p. Kísérlet a vízrendezés által létrejött változások gazdasági elemzésére. A Nagykoppány-patak Társulat által végeztetett mederszabályozás ismertetése. A mederrendezés gazdasági értéke. A patak átnézetes helyszínrajza.