Dr. Vámosi Sándor szerk.: A Vízgazdálkodási társulatok válogatott bibliográfiája (1807-1992)(Források a vízügy múltjából 9. Budapest, 1992)

Bibliográfia (1807-1992) - 1807-1957 időszakban (Fejér László)

Tervek a Fertő lecsapolásáról = Mosonvármegye, XXIII. évf. 2. sz. 1925. jan. 4. Osztrák elképzelés és az ezzel kapcsolatos magyar álláspont. ÉRSEK Imre: Szigetköz heti krónikája = Mosonvármegye, XXIII. évf. 4. sz. 1925. jan. 11. ADuna-ághelyváltozása és partrombolása komoly aggodalmat kelt a Szigetköz lakosságában. Kiliti község az érintett települések érdekében felkérte a Szigetközi Ármentesítő Társulatot egy védőgát építésére. A Szigetközt veszély fenyegeti = Mosonvármegye, XXIII. évf. 4. sz. 1925. jan. 11. A Duna-ág Kiliti határában évről-évre rombolja a partot és a töltést. A Szigetközi Ármentesítő közgyűlése = Mosonvármegye, XXIII. évf. 5. sz. 1925. jan. 15. Kedvező kilátások az árvédelmi munkákhoz szükséges kölcsönök megszerzésére. A lipóti szivattyútelep terve. Az elvégzett munkákról szóló rövid beszámoló. Dunakiliti község kérelme a Duna-ág partrombolásának megszüntetésére. FEHÉRVÁRY (László): A Fertőtó. - P. Winkler E. Béla könyve nyomán. = Mosonvármegye, XXIII. évf. 12. sz. 1925. febr. 8. A tó rövid története. A Fertő lecsapolásának terveiről = Mosonvármegye, XXIII. évf. 7. sz. 1925. jan. 22. Az osztrák terv indokai és a magyar álláspont. Miniszteri válasz az ármentesítési panaszokra = Mosonvármegye, XXIII. évf. 27. sz. 1925. ápr. 5. A Mezőgazdasági Kamara értesítője alapján: a Lajta kártételeit illetően a Rábaszabályozó Társulat nem tehet semmit, mert érdekeltsége csak a folyó legalsó szakaszára vonatkozik. A hansági területek csatornázásának üteme. A Rábaszabályozó Társulat múlt évi működése = Mosonvármegye, XXIII. évf. 51. sz. 1925. jún. 25. Az elmúlt esztendőben kezdődött a háborús évek utáni időszak mulasztásainak pótlása. Eddig gondot jelentett a rohamos infláció, de az 1923. évi XXXIII. tc. (az ártéri járulékok búza-alapon történő kivetése) rendezte a helyzetet, bár később a búzaár rohamos emelkedése lehetetlenné tette a terhek viselését, s a tagok kísérletet tettek a társulat feloszlatására. A közgyűlés az utolsó negyedév járulékait elengedte. Á munkák és a pénzügyi helyzet vázlatos ismertetése. A Lajta-vízrendező társulat közgyűlése = Mosonvármegye, XXIII. évf. 57. sz. 1925. júl. 16. A szabályozási tervek átdolgozásának és az osztrák tervekkel való egybehangolásának előkészítése. ÉRSEK Imre: A vízzel leginkább sújtott szigetközi község helyzete = Mosonvármegye, XXIII. évf. 52. sz. 1925. júl. 8. AKisbodakon állóvíz lehetetlenné teszi az aratást, a helyzet koldussá teszi a parasztokat. ÉRSEK Imre: Hangok a vízborította Szigetközből = Mosonvármegye, XXIII. évf. 53. sz. 1925. júl. 11. Az érintett győrmegyei községek közös értekezlete. A belvizek okai: a dunai kotrások hiánya, kevés a szivattyútelep és a belvízlevezető csatorna, s a meglévők is elhanyagoltak. Az utóbbi időkben ármentesítések alig történtek. A vízkárosultak kérték a kamatmentes évi adóhaladékot, s elhatározták, hogy az egész Szigetköz küldöttséget meneszt a F. M.-ba. A Lajtaszabályozó-Társulat közgyűlése = Mosonvármegye, XXIII. évf. 60. sz. 1925. júl. 26. A békeszerződés következtében a Felső- és Középső-Lajta érdekelt birtokosai kiestek a társulat kötelékéből, így a korábbi terveket át kell dolgozni az osztrák tervekkel egybehangoltan. Az ártéri kivetés szempontjai. A kisrábatoroki duzzasztómű megépítése = Mosonvármegye, XXIII. évf. 64. sz. 1925. aug. 9.