Dr. Vámosi Sándor szerk.: A Vízgazdálkodási társulatok válogatott bibliográfiája (1807-1992)(Források a vízügy múltjából 9. Budapest, 1992)
Bibliográfia (1807-1992) - 1807-1957 időszakban (Fejér László)
Dr. BACSÓ Nándor: A meteorológiai megfigyelések a vízitársulati mérnökök munkájában in: Az árvíz- és belvízvédelem időszerű kérdéseiről. Szerk.: Pichler János Budapest, 1942. 64-69. p. Az időjárás és a vízügyi munka kapcsolatai, az egyes légköri elemek szerepe a Kárpát-medence vízháztartásában. A Társulat saját csapadék- és szélsebességmérő hálózata megszervezésének szükségessége. Réthly A. fellépése az Alföld „kiszárításának" és párolgásának elmélete ellen. A meteorológiai állomások létesítésének költsége. Dr. LÁSZLÓFFY Woldemár: A vízrajzi szolgálat fejlesztése a vízitársulatok közreműködésével in: Az árvíz- és belvízvédelem időszerű kérdéseiről. Szerk.: Pichler János Budapest, 1942. 70-76. p. A Vízrajzi Intézet feladata. A társulatok szerepe a jégviszonyok gyors változásainak figyelésében és jelzésében. A társulati vízmércéken sűrűn végzett leolvasások továbbítása árvíz esetén. A társulatok feladata az országos vízjelző szolgálat adatainak helyi hasznosítása terén. A társulati belvízcsatornák hozamának tervszerű mérése, a talajvízszint megfigyelésének jelentősége. A hidrológiai adatgyűjtés és továbbítás szükségessége. FEKETE Kálmán: Racionalizálási törekvések ármentesítésünkben in: Az árvíz- és belvízvédelem időszerű kérdéseiről. Szerk.: Pichler János Budapest, 1942. 77-85. p. A társulatok államosításának kérdése. A társulatok szervezetének gyengeségei. TRÜMMER Árpád: Belvízrendezésünk fontosabb feladatai in: Az árvíz- és belvízvédelem időszerű kérdéseiről. Szerk.: Pichler János Budapest, 1942. 86-98. p. A lakosság szaporodása és a rendelkezésre álló termőterület 1850-1930. között. A belvizek és a külvizek elleni védekezés fejlődése. A belvízlevezetés meggyorsításának fontossága. A levezetendő belvízmennyiség és az egységes belvízlevezetési rendszer megállapítása, valamint a szivattyúk telepítésének egybehangolt rendszere. Az öntözések és a belvízlevezetés közötti kettős kapcsolat. A sáncolásos talajjavítási módszer esélye a magyar Alföldön. GYALOKAI Miklós: Síkvidéki területek lefolyási tényezőjének megállapítása in: Az árvíz- és belvízvédelem időszerű kérdéseiről. Szerk.: Pichler János Budapest, 1942. 99-131. p. A társulati belvíz-főcsatorna és a szivattyútelep méretezésénél számításba kell venni: a mentesítendő területre hulló csapadék, az elvezetendő talajvíz és a területet határoló töltések mentén a külvizekből származó fakadóvíz mennyiségét. A fenti tényezők meghatározásának matematikai statisztikai módszere. Az egyes társulatoknál a csatornák méretezésére szolgáló fajlagos vízszállítások. Dr. BACSÓ Nándor: Az árvíz időjárási okai in: Az árvíz- és belvízvédelem időszerű kérdéseiről. Szerk.: Pichler János Budapest, 1942.132-138. p. A csapadék és hőmérséklet szerepe az 1940. évi árvíz kialakulásában. Dr.SÜMEGHY József: Az Alföld földtani felépítése és a belvizek feltörése in: Az árvíz- és belvízvédelem időszerű kérdéseiről. Szerk.: Pichler János Budapest, 1942. 139-149. p. A vizek elhelyezkedése, mozgásuk törvényszerűségei. Az Alföld vízföldtani vizsgálata. Az egyes jellegzetes tömbszelvények felépítése. Az ármentesítő és belvízlevezető társulatok határky elölésének hibája. PICHLER János: A vízitársulatok 1940-1941. évi árvíz- és belvízvédelmi munkálatai in: Az árvíz- és belvízvédelem időszerű kérdéseiről. Szerk.: Pichler János Budapest, 1942. 150-155. p.