Mészáros Vince: Gróf Széchenyi István al-dunai diplomáciai kapcsolatai (Források a vízügy múltjából 8. Budapest, 1991)

Függelék

Széchenyi István gróf alkotásainak leírása Széchenyi István gróf úgy születése, mint függetlensége következtében a legkiemelkedőbb férfiak körébe tartozik. Tetterejét nagyszerű reformok hirdetik; bátorsága, az emberiség javáért buzgó nemes lelkesedése, erős s önzetlen hazaszeretete új meg új nagy tervek felvetésére indítja hazája boldogulásáért. Erős, törhetetlen akarata, kiváló szellemi tulajdonságai, s félelmet nem ismerő férfias bátorsága elhárítanak mindent akadályt tervei elől. Bécsben született, az 1791 -ik év szeptember 21 -én, régi magyar nemzetségből. Apja Széchényi Ferenc gróf, mint a csodálatra méltó Magyar Nemzeti Múzeum halhatatlan alapítója nevezetes; az ausztriai birodalomban feledhetetlenné teszi kiemelkedő és úttörő példája, melyet ezzel a tettével nyújtott, s amelynek a mintájára alakult meg aztán a Johanneum Grazban, a Ferenc-Múzeum Brünnben, a Múzeum Prágában stb. Hosszú évek során ott, hazája keblén s a külföldön, Nápolytól fel Skóciáig éberen figyelő lélekkel, s nagy fáradsággal, roppant költséggel nagyon eredményes utazásai alatt összegyűjtött mindent, amit nemes hazafisága hazája kultárájának gyarapítására alkalmasnak talált, mindent, amit bárhol magyar kéz alkotott: kéziratokat, könyveket, rajzokat, fegyvereket, ritkaságokat, feliratokat, nemesi címereket és okleveleket, pénzeket, érmeket, a legrégibb időktől egészen a legutóbbi napokig. Ez a bármely királyhoz méltó gyűjtemény a legcsodálatosabb bizonyítéka nagy, királyi lelkületének. Miután Széchenyi gróf a kifejlett férfikor tiszteletreméltó fokára jutott, 1802. november 25-én formailag is ajánkékozási okmányt készített gyűjteményéről a magyar királyság számára, amelyet 1802. november 26-án királyi oklevél is megerősített és azt az országgyűlés is beiktatta, mint az 1809. évi 26. törvénycikket. A magas korral járó gyöngeség mellé 1812-ben betegség is járult, s így oltotta ki életét a sors 1820. december 20-án. Élete vége felé ez a minden tiszteletre méltó hazafi lankadatlan lélekkel és tervszerűen gyűjtötte a tudományos segédeszközök hasznos állományát; az Országnak és a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta könyvtárát, melyben több mint 9205 kötet volt nagyértékű rézmetszetekkel, a hellén és római remekírók legszebb kiadásaival és közel 6000 darab térképpel. Mindezt 1819-ben Pest városába szállíttatta. Több magas hivatalt viselt uralkodója legnagyobb megelégedésére. Egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy kimutassa a forradalmi eszmékkel szemben táplált ellenszenvét, évről-évre segített a nagy háború terheinek viselésében,

2 de főleg 1793-ban és 1809-ben olyan jelentékeny pénzösszegekkel, katonaállítással és élelmiszerekkel, amint az a Széchenyi névhez s az ő szívbeli nagyságához illett. Adakozó bőkezűsége, iskolákat alapító és a szegények nyomorát enyhítő buzgósága, a tudományok, művészetek és mesterségek gyarapodását célzó hatalmas adományai ráterelték úgy honfitársai, mint a legtávolabbai külföld fiainak magasztaló figyelmét. Széchenyi István gróf ilyen nagy névnek a méltó örököse, valamint azoknak az erényeknek is, amelyek főúri atyját annyira ékesítik. Nagy lelki adományokat örökölve, páratlanul éber szellemével és gazdag érzelmi világával az emberiség jobbulásáért és haladásáért buzog, s egyetlen célja hazája java. Szolgált a hadseregben. Ezután, hogy a különböző mechanikai eszközökkel való kísérletezéshez tapasztalatokat gyűjtsön, s hogy azokat hasznosan alkalmazhassa hazájában, Európa sok országát beutazta, de főleg Angliát, amelynek nagy ipari és szellemi fejlettsége tartósan magára vonta figyelmét és elmélyedő tanulmányozó vágyát. Széchenyi István gróf az első elseje volt azok között a férfiak között, akik feltétlen bizonyossággal felismerték és meggyőződtek arról, hogy a Duna vize többé nem