Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

Régibb kell hogy legyen, mint Soroksár helység, mivel ez a hely még nincs bejelölve rajta, és én magam rajzoltam be a saját elgondolásom szerint. Ez az imént említett kanális tehát azt a gondolatot ébresztette bennem, hogyan lehetne ennek a városnak a baján segíteni, ehhez jelentős segítséget nyújtott nekem az 5. tüzérségi ezred által készített Pest és Buda 1838-as áradás rajza

5 mivel én 43 éve nem láttam az azóta átalakított és megnagyobbodott Pest városát. Ennek alapján nyújtom tehát át tisztelettel a következő vázlatot: II. Mindkét főváros, Pest és Buda alaprajzának vázlata, hogyan kéne főként Pest városát a jövőben megépíteni a jövő számára, nehogy mégegyszer ilyen nagyon szerencsétlen eseményeknek legyen kitéve. Vagyis a város körül kell hagyni egy 200 öl szélességű szabad területet Bécs várkerületéhez hasonlóan. A Duna-parttól kezdve mélyíteni kell ennek a közepéig, tehát 100 öl szélességnél, a Váci gáttal együtt, amely, ahogy az áradat történetéből hallom, most 20 lábnál a víztömegben 0 fölé van emelve; 4, vagy ha a hely megengedi még több lábnyira le kell mélyíteni a Duna-parttól, úgy, hogy a Duna áramlatának megmaradjon egy bizonyos vízállás 16-tól vagy 14 lábtól 0 fölött, nagyobb vízállás esetén azonban lefollyon a víz ebbe a mélyedésbe. Ennek a mélyedésnek a nemzetközi „Völgyelet" nevet adnám, és ugyanezt a mélyedést mezőként is használhatnák az utcák és járdák között, mivel az áradás nem következik be, sokszor 10—20 év is eltelik anélkül, hogy emelkedne a folyam. A mélyedés azonban nem lehet egészen 4 láb mély, hanem a József- és Ferencvárosnál legfeljebb 1 1/2 láb nyira szabad kiásni. Az előbb említett 100 ölön kívül marad még minden oldalon 50-50 öl, a bel- és a külváros felé egyaránt, amelyek enyhén fölfelé kapaszkodnak, majd egy gáttá (III. tábla) emelkednek. Ezt a gátat pedig jól elcölöpözött rőzse-kötegekkel kell megtámasztani, a kikotort földet pedig a tetején szétteríteni, de úgy, hogy a Lipót- és Teréziaváros egy 4 láb magas, a József- és Ferencváros pedig egy 6—8 láb magas gáttal legyen befogva. Az utóbbi magasságát a Soroksári gát határozza meg: nem lehet annál alacsonyabbra csinálni. A két gát biztosítására azonban szükség van minden utcánál legalább az egyik oldalról falazott, erős nyílásra, mint ahogy azt a keresztmetszeti terv (111. sz. ábra) mutatja. Ezeknek a gátaknak a tetejét 20 öl szélesen kell létrehozni, úgy, hogy középen egy utca 10 széles legyen, a két szélső járda pedig 5—5 széles, és fákkal egy négyszeres sétány lehessen kialakítható. Ezek a gátak — akár töltéseknek is nevezhetjük őket — 8—10 lábbal magasabbak lesznek, mint a Völgyelet a közepén. Ezeken a gátakon egymás mellett új házhelyek vannak (IV. ábra), és egy utca, amelyet én a szerencsétlen katasztrófa emlékére „fölső, középső és alsó Szükség-utcának" neveztem. Ugyanezt főútnak is kell tekinteni, és teljes szélességű kell hogy legyen, mert később a főtisztító-kanálist — mint ahogy az még következik — itt akarom elhelyezni. Ezek a házak egyébként (IV. ábra) szépek és megbízhatóak kellenek hogy legyenek; — a Szükség utca táján alul raktárakat és pincéket kell elhelyezni, és ezekre legalább kétemeletes házakat építeni. Biztonság kedvéért jó lenne, ha a falakat a gát felőli oldalon cölöpökre és cölöpalapzatra építenének. Azonban az is szükséges, hogy a víznek lefolyója legyen, ami az én csekély helyismereteim szerint nem lehet máshol, mint az V. ábra szerinti helynél, ahol egy pontos nivellálás ezt mutatja: hogyan kell az előttünk álló magaslatot a legrövidebb úton keresztülásni a Völgyelet legmélyebb nívószintjéig, kis dőléssel, 100 öl szélességben. Mégis azt hiszem, hogy 2-3000 ölig elérnénk célunkat és az emelkedők véget érnének, vagyis a víz a Völgyelet aljáig lefolyna, azután pedig egy széles kanálison keresztül beleengedhetnénk a Soroksári Duna-ágba, Felső-Soroksáron. Ezt az ágat azonban fönt az új kanális (Völgyelet) le kellene, hogy zárja a Duna folyamától, ilyenmódon megvédve, hogy a főáramlat bármilyen jégtorlódás esetén se léphessen be a Soroksári Dunaágba. Ezáltal kényszerítve lenne a jobb Duna-ág folyammedrének