Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)
23-24. AZ ANDRÁSSY-FÉLE AKADÉMIAI PÁLYÁZATRA BEKÜLDÖTT DOLGOZATOK PEST BUDA ÁRVÍZ ELLENI MEGÓVÁSÁRA 1 23. Wieser András pályaműve Pest-Buda árvíz elleni megóvására 2 „FELELET A tekintetes Gömör-megye rendjeinek második pályázatára, amely 1838 jún. 19 és 22-én jelent meg a szabad királyi városi Pozsonyi újság 49 és 50-es számában, a méltóságos Andrássy György gróf, Gömör-megye főispáni méltóságainak adminisztrátora, kir. és csász. kamarás, és a magyar Tudós-Társaság vezető tiszteletbeli tagja javaslatára. 2, Melyik építésmód lenne Pesten és Budán a legcélszerűbb — azokról az eszközökről, amelyek mindkét város vagyonát túllépik, nem szólva — hogy ezek a városok ne váljanak omladékká és rommá ismét egy, az ez évihez hasonló rendkívüli áradás következtében, amely ismét előfordulhat etc. etc. Szörnyű emlékezni arra a siralmas nyomorúságra, amelyben Magyarország, és elsősorban Pest és Buda városai leledztek 1838 március hónapjában, a Duna áradása következtében: de még szörnyűbb arra gondolni, hogy milyen szerencsétlen sors vár erre a két városra a Duna folyam medrének további jelentős emelkedése esetén; — mint ahogy az később be fog bizonyosodni. — A legnagyobb szerencsétlenség azonban, — ha a hír igaznak bizonyul — az, hogy állítólag az a javaslat született, hogy a Duna folyamának egy bizonyos normál szélességét kell elérni, igaz, hogy a Pesti oldal egy részét betemetve, ellenben a túlparton a Gellérthegy szikláinak egy részét lerobbantva! - Isten őrizzen attól, hogy sejtésem valaha is valóra váljon; — viszont, ha Buda helyzetét a földgolyón vesszük figyelembe, és megfigyeljük, hogy ez alatt a földöv alatt, vagyis a 45. és 46. fok között az egész földgolyót vulkánikus tűz szövi át, ha azt vesszük, hogy a földteke túlsó végén fekvő Észak-Amerikai Katalin-szigetek, Kodiak Rókaszigetei, 3 Alaszka, stb. mind vulkanikus eredetűek, és Sanach szigetén — Budához hasonlóan — elsősorban meleg források törnek elő, éppúgy, mint Kamcsatkán az Avacsa, Irkutszkban a Kuldari-hegyek, és a Kurilli szigetek, ahol szintén meleg források találhatók, — mindezért kézenfekvő attól tartani, hogy a Gellérthegy - amely valószínűleg földalatti összeköttetésben áll az előbb említett hegyekkel — robbantásával egy olyan hasadékra találnánk, amin keresztül a vulkáni tűz levegőt kapna, és egy második Vezúv, Etna, vagy Izland gejzíréhez hasonlóan egy kitörés keletkezne. — A Duna folyamának keskeny területét vajon nem töltené-e rögtön be kő és lávaomladék - az 1838. évi jégtorlaszhoz hasonlóan, és az így folyásukban meggátolt vizek nem keresnének-e maguknak kényszerűségből másik utat — sajnos Pest városán keresztül? Már kezünkben egy bizonyíték Esztergom városának legutóbbi áradása révén, amikor is a Szentháromság kápolna melletti főtéren egy meleg forrás táplálta szökőkút keletkezett, szerencsére azonban már ismét elapadt. Tehát az ilyen távolabbi szerencsétlenségek megelőzése és Pest városának biztonsága céljából — és egyben annak tekintélyt adva — megpróbáltam az itt csatolt terveket elkészíteni, éspedig: /. sz. rész Ezt a részt Pest megyének egy nagyon régi, Mikoviny Sámuel által felvett mappájából vettem, hogy megmutassam, hogy a régi időkben egy kanálist vagy vízlevezető csatornát húztak Pest városa köré (l-ső tábla) 4 ; ez egy arra mutató jel, hogy a várost már akkoriban többször veszélyeztette a víz. — Ez a mappa valószínűleg a pesti levéltárakban is megtalálható.
