Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

ga talaját is még mindig magosítja; - mit hacsak egy századra tekintünk is csak vissza, Pest fekvését vizsgáljuk, nem tagadhatjuk, hogy valaha a víznek magasabbnak kellett lenni. A Duna mostani mentiben, mint az most akármilly vízárnál is emelkednék és ekkép tenger, vagy soktól magasb folyam fedé már is azt, mi most mindig száraz marad, azt - nem említvén ez alkalommal a folyam formátioknak elveit - csak abbul is láthatók, hogy Sz Endrei, és Csepeli szigeteknek több helyein olly tagadhatatlan tiszta alluvialis dombokra akadhatunk, mellyek több öllel magasabbak, mint a mai napi lehető leg magasabb Dunai ár, és így ez folyami, vagy legalább mostani állapotjában soha nem rakhatá le oda azokat. A Budapest közti Dunának egykori alacsonyabb voltát pedig ha nem egyéb, már csak Város házának olly igen alacson volta is untig bizonyítja; mert házokban, hogy ne mondjuk mindenben — ügyetlenül cselekedének is eleink, hely választásuk iránt igazsággal nem vádolhatjuk, mi szerint építésekor Pestnek Városháza az akkori Dunának állásához képest — ide nem számítván, a partok idő közbeni feltöltését — bizonyosan magas helye volt, most pedig a Dunának még középszerű állásához képest is gödörben van; úgy hogy az 1775-iki víz jóllehet 4' vala alacsonyabb, mint az idei, a Duna akkori talajához képest tán még sem volt kisebb, az 1742-iki pedig, melly mint mondják, 2 lábbal vala magasabb az ideinél, a folyamnak akkori talajához képest tán 6 lábbal ís felemeltebb volt; vagy más szavakkal, az idén sem vala a Duna medrei víz réteg átmérése nagyobb, mint 1775, az 1742-ikénél pedig sokkal kisebb volt, jóllehet 4' és 8" emelkedék a parthoz arányzott vízmérleg szerint az elsőn felül, és csak 2'-bal marada a másodikján alul. Ugya hogy ha ezentúl kevesebb mennyiségű, azaz keskenyebb réteg átmérésű vízár érné is Pestet és Budának részét, azért a felemeltebb Duna medrének és mindig magasabb partjainak következésében még is magasabban érhetné Budapest alacsonyabb részeinek épületeit, s így ezek létét az aránylag kisebb vízár is jövendőben mind inkább veszélyeztethetné. Miket előre bocsátván — úgy látszik — mintha Budapest közt a Duna elfövényesítésének működését, vagy világosabban mondva alluvialis processusát nem végezte volna még be, mintha annak Akméját nem érte volna tökéletesen még el. De csak tán Buda Pest közt és a folyam most a alacsonyabb helyeknél — minthogy éppen annyi ok ví a mellett, sőt több, hogy hogy az egész folyam már rég óta, s még a Magyarok partjaihoz letelepedése előtt érte légyen el feltöltési processusát, melly okbul leg erősbikének azon — fentebb érintett Sz Endrei és Csepeli alluvialis dombok szolgáltatnak - mellyek világosan a Duna folytában vannak és mellyeket ezen víz éppen olly hihetőleg, de még sokkal hihetőbben tett oda folyami mint nemző állapotjában. Ezen nézet azonban általjánosan tekintve a Dunát akár helyes legyen, akár nem — mit felette nehéz elhatározni, de ha egyedül csak Buda Pestnek fekvésére illik. S Budapest fekvését tekintve még az által is neheztül, mert fekvésük helyét magasbra legjobb akarattal, leg czélirányosb móddal, legnagyobb költséggel sem tölteni fel, vmint fel emeltetni a két városoknak szinte egészen újraépítése nélkül. Mi ha úgy van — mit felette nehéz elhatározni, már akkor valóban felette nagy a baj, mert orvoslása, mint például a Pó folyamé is, melly szinte azon esetben van, ha nem is lehetetlen, de azért a kivihetetlenséggel még is szinte tőszomszéd. És ez okbul, ha megmarad minden régi állapotjában, vagy csak Ímmel-ámmal s félig-meddig segítetik a bajon, akkor a hihetőségek minden árnyékbeli sőt a legszorosb számlálás szerint a jövendőben sem reményhetjük, hogy kisebb vízveszélyek elibe induljon Buda Pest, de éppen az ellenkezőtől kell tartanunk, mikép az idő jártával, sőt naprul napra még mind inkább ki lesz az árnak téve a két város, ha t.i. a Duna fel emelkedését valósággal nem végezte még tökéletesen be Budapestnek táján, mert hogy Pest és Buda nagy részének helyzete nem egyébb, mint egy hosszú alluvialis processusnak következménye, azt ugyancsak nem tagadhatni. Miután azonban axióma kárt nem tudhatni és ki nem mondhatni, Buda Pest táján sőt az egész folyam hosszán már el elvite légyen a Duna lerakási működésének tökéletes aránysúlyát, minthogy illyes csak hipothesiseken alapulhat s egyedül hosszú és több, mint emberélet hosszúságú s nagyon szoros kísérletek (experiment) következésében fej-