Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

Az árvfzi irodalomról: Tolnai Gábor: Az árvíz és az irodalom in: A pest-budai nagy árvíz 1838-ban. Szerk.: Némethy Károly Bpest 1938. p. 281-353. 3

Első közlése: Athenaeum 1838. 35 (május 3.) sz. p. 550-552. 4

Wesselényi peréről részletesen: Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós hűtlenség! pere. Bpest 1986. 5

Eőri Sándor (1821-1906) (A család téti sírkövén: Eőry.) A szerzőről csak az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában Eötvös Károlyhoz írott leveleiből tudunk meg valamit: már kisgyermekkorában megismerkedett Kisfaludy Károly költészetével és hatására öntudatos magyarrá vált. Eőri az 1843—44. évi országgyűlésen megyei írnok volt, az országgyűlési ifjak egyike. Beszédet is mondott a Helytartótanácsnak az önképzőköröket betiltó határozata eilen. 1849 májusában főjegyzővé kiáltották ki Győrben, majd ott volt Világosnál is... 6

Ezeknek a pusztításokat, szenvedést sokszor erősen eltúlzó vásári ponyváknak köszönhető (részben), hogy a károsultak megsegítésére mindenhonnan megindult az adakozás. Persze az sem lehetett mellékes, hogy a borzalmak felidézésével jobban el tudták adni a nyomtatványokat... 7

örömdal, mellyel Nagy Méltóságú Buzini Gróf Keglevich Gábor úrnak, (...) és Kegyelmes Nejének (...) midőn Alexandra Gróf kisasszonyukat Ürményi László Úrnak (...) nőül adnák, hódol a nagy-kátal uradalmi Tiszti kar és hű Jobbágyok. Pesten, 1838. Országos Széchényi Könyvtár Plakát és Aprónyomtatvány Tára.