Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

27. LECNNER JÓZSEF ÉPÍTÉSI IGAZGATÓ JELENTÉSE A DUNA-SZABÁLYOZÁSI TERVEK ELKÉSZÜLTÉRŐL

1 „Fennséges Főherceg Birodalmi Nádor Magyarország és Csehország királyi hercege Legkegyesebb Úr Császári Királyi Fenség A Királyi Országos Építési Főigazgatósághoz érkezett 1838. június 18-i és november 2-i 1223 és 2578. számú, 1839. január 28-i, március 2-i és március 22-i 187.454.615 és 1876. számú legfelsőbb rendelkezések legalázatosabb követésével a szabad királyi Buda és Pest fővárosok közötti Dunai-szakasz szabályozására vonatkozó részlettervet az alábbi magyarázatokkal további legkegyesebb rendelkezésre, legmélyebb alázattal mellékelten előterjesztjük. Az Építési Főigazgatósághoz 1838. évi 2378. szám alatt legkegyesebben kézbesített dolgozattal a tisztelt udvari bizottság hozzánk juttatott építési megjegyzései is hozzájárultak a fennforgó folyamszabályozási tervezet kidolgozásához és még az 1839. 615. sz. alatt megkapott legfelsőbb irányelvek is tekintetbe vétettek, melyek szerint: 1. részben a folyamágy kisebb Pest-oldali mélysége miatt, másrészt az itteni feltöltődés fokozottabb mértéke okából, a töltéstávolság növelése — amennyire ezt a hydrotechnikai elvek megengedik — inkább a pesti, mint a budai parton javasolt, 2. amennyiben az lehetséges volt, igyekeztek a partok vonalát a nagyobb folyami mélységek irányába el nem tolni, s ezáltal a folyam sodrát meg nem zavarni, ezekután 3. figyelemmel kellett lenni arra is, hogy azokon a helyeken, ahol a partvonalnak a túlzott vízmélység irányába való eltolása aránytalanul nagy költségeket és a megvalósításban túl nagy nehézségeket okozna, a meglévő partvonaltól a lehető legkisebb mértékben kelljen eltérni. 4. A folyamszabályozási tervvel együtt a dunai hajók fogadása és biztonságba helyezése érdekében egy alternatív javaslat készült kikötők létesítésére és építésére. 5.-6. A pesti parttól a katonai Hajózási Hivataltól lefelé a Sóhivatalig

2 már korábban egy rakpart falazat létesült, csakúgy mint a keskeny folyószakaszon a halpiac

3 és a Sóhivatal között, mivel az ottani folyószakaszon a folyamszorulatra különös figyelem fordíttatott. 7. Függetlenül attól, hogy egyik vagy másik hajókikötő létesítése a legfelsőbb engedélyt megkapja, célszerű a Rákos-csatorna

4 betorkoltatását megoldani. 8. A 4. sz. alatt említett, s létesíteni javasolt hajókikötők a pesti és budai hajómaimok biztos átteleltetésére is szolgálhatnának. 9. A két város biztonsága érdekében a Csepel-sziget csúcsa, mint vízosztó, amenynyire ez hydrotechnikailag lehetséges, távol tartatik és 10. a hajózás elsődleges fenntartására a soroksári-ág vétetik figyelembe. Miként a kir. tanácsos Úr, a Nádori Hivatal igazgatója 183872578. szám alatti legkegyesebb engedélyével a Kir. Országos Építési Főigazgatóság által még 1838. május 20-i 704/904. szám alatt a magas Udvari Bizottságnak átadott, s itt a 2. alatt legfelsőbb betekintésre csatolt ügyiratban is magyaráztatott: a magyarországi Duna folyam természetivízrajzi sajátságai,amelyek az 1838-as márciusi jégzajlás lefolyása után beható vizsgálat alá tétettek; valamint azok a vízrajzi és vízépítési adatok, amelyekre a Buda és Pest közötti Duna-szakasz szabályozása alapíttatott; s melyek a helyszínrajzokon, szintezési és szelvény felvételeken, építési terveken részletezve vannak. A tervezet maga azonban a cs. és kir. fenségnek egy fogalmazványban kiadott 1839. jún. 18-i 1405. szám alatti pa-