Marczell Ferenc szerk.: Az Országos Vízügyi Levéltár (Források a vízügy múltjából 1. Budapest, 1978)

B_._ Szocia_lista_ J<o£i_f ond_f£Cso£ortok Az államositás után keletkezett vizügyi iratanyagok teljes egészükben az OVL illetékességi körébe tartoznak s a már eddig őrizetbe vett iratokból nyomon követhetők vizügyi igazgatásunk szocialista kori fejlődésének egyes fázisai, szervezetének kialakulása. A vizügyi szakigazgatás központi szerve a felszabadulástól 1948-ig a Földmüvelésügyi Minisztérium volt Cil» fondfőcsoport), ezt követően - 1948 júliusától 1951 februárjáig - az Országos Vizgazdálkodási Hivatal (XIX. fondfőcsoport) gyakorolta a felsőszintű ágazati irányitást. Az 58/1951. Korm. sz. határozat a vizügyi feladatok ellátását a Földmüvelésügyi Minisztérium és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium között osztotta fel. A vizügyi igazgatás csak 1953-ban, az Országos Vizügyi Főigazgatóság megszervezésével nyerte el ismét egységes szervezeti kereteit. A vizügyi igazgatás területi szervei (XXIV. fondfőcsoport) is többszörös átalakuláson mentek keresztül s a gyakori átszervezéseknek értékes iratanyagaik is gyakran áldozatul estek. Az 1948-1951 között működött vizgazdálkodási körzetek 1952-1953 folyamán a Földmüvelésügyi Minisztérium kultúrmérnöki és belvizrendező hivatalaivá, illetve a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium árvízvédelmi és folyamszabályozási hivatalaivá alakultak. E hivatalok feladatköreit 1953 után a mindmáig változatlan szervezeti-működési formában működő vizügyi igazgatóságok vették át. Az 1945 után létrejött intézetek (XXVI. fondfőcsoport)