Dr. Izsó István: A montanisztika magyarországi történetének levéltári forrásai II. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 7. Sopron, 2009)

Előszó

Előszó Törvények... Az általuk érintett szakembereket kivéve, vajon hányunknak jutna eszünkbe, hogy olvasgatásukkal múlassuk az időt. Nyelvezetük különösségei, hivatkozásaik bonyolult szövevénye nem is teszi egyszerűvé értelmezésüket. Ugyanakkor, talán semmi nem árulkodik jobban egy-egy történelmi korszak sajátosságairól, mint annak jogi környezete, vagy épp a jogi szabályozás hiányosságai. A jogtörténet különös műfaj. Bizonyos szempontból önállóbb ítéletalkotásra buzdít, mint a történetírás, melynek sokszor ideológiákkal átitatott értelmezéseihez képest a törvények tényszerű mondatai a történetíró helyett ránk bízzák az értelmezést. A jogtörténet és a köztörténet természetesen elválaszthatatlanok egymástól. Nem lehet történetírással foglalkozni a kor jogi kereteinek ismerete nélkül, de a törvények értelmezése sem létezik a törvényt megszülő hatalmi viszonyok ismeretének hiányában. A magyar montanisztikum történetére különösen igaz a két feltétel. Bányászatunknak, ércfeldolgozásuknak, pénzverésünknek évszázadokon át kiemelt jelentősége volt az ország gazdaságában. Állításunk különösen igaz a középkori- és az újkori magyar ércbányászatra, melynek törvényi szabályozása - jelentősségéhez illően -, alapos és minden területre kiterjedő volt. A most megjelent könyv válogatás a magyar állam montanisztikára vonatkozó hatalmas joganyagából, áttekintve több mint nyolc évszázad ide vágó jogforrásait. Kötetünk szerzője abból a Franz Anton Schmidt által szerkesztett, 39 kötetnyi terjedelmű okmánytárból válogatott, mely a mai napig a legteljesebb összefoglalása a bányászatunkkal összefüggő jogoknak és kötelességeknek. Az eredeti, a 19. század első felében megjelent okmánytár német nyelvű volt, magyar fordítása csak kéziratban létezett múzeumunk gyűjteményében. Dr. Izsó István ebből a hatalmas anyagból válogatott: az általa közzétételre kiválasztott okmányok a születésük idejének montanisztikumáról teljes képet adnak. Megismerhetjük belőle az uralkodók viszonyát a kincstáruk megtöltésében oly fontos szerepet játszó ércbányászattal, bányavárosaikkal. Évszázadok montanisztikumának adminisztrációs, igazságszolgáltatási, közigazgatási, nemzetiségi és szociális modellje is feltárul előttünk az okmánytár kiválóan szerkesztett anyagát tanulmányozva. A feudális magyar királyságban különös, az általános jogrendtől szinte minden elemében különböző volt a montanisztikum jogrendje. A Dr. Izsó István szerkesztette kötet a vonatkozó szabályozások sajátosságait, azok változásait mutatja be könnyen áttekinthető, de rendkívül szakszerű formában. Olvassuk tehát a királyi dekrétumok, kincstári leiratok, s egyéb jogszabályba öntött utasítások tömör összefoglalóját, hogy segítségükkel árnyalni tudjuk azt a képet, mely bányászatunk történetéről él bennünk. Sopron, 2009. április 2. Bircher Erzsébet múzeumigazgató