Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)

Vladimir Sklenka: A Thurzó-Fugger-társaság házai Besztercebányán

környéki bányák már a XIV. század folyamán szoros kapcsolatban voltak az európai kereskedelmi központokkal és neves üzletemberekkel. A XIII. század második felére és a XIV. századra tehető a bányászat kialakulása ebben a régióban, ebben a besztercebányai polgárok, az ún. Ringbürgerek vettek részt. Sajnos a városi polgárok nevei, az írásos emlékek csekély száma miatt - a már említett besztercebányai András városbírón (Schultheiß) kívül - csak a XIV. század végétől maradtak ránk. Ebben az időszakban említtetnek meg a mélytáró (Tyfen Stollen) társtulajdonosai: Jakob Hosenyczer, Peter Kirchenel, Hansman Goldner bíró és Nikolaus Karl.

9 A Besztercebánya környéki bányák fejlesztése és az ezekből származó jövedelem tükröződik a város architektúráján is. A középkori város legtekintélyesebb épülete a templomépület volt. Az 1300, 1323, 1332 és az 1335-ös évekből fennmaradtak búcsú-oklevelek, melyek bevételéből a Szűz Mária-tempom építését (valószínűleg átépítését) finanszírozták. 1363-ban említik a Szt. Erzsébet-ispotály-templomot. 1387-ban két Ulman-házról esik szó - az első, amely Heinrich Rulant házával szemközt állt, a második pedig a Cratzer- és a Rudusch-házak mellett.

10 1388-ban említik a Sartorius-házat, mely a Marcusház mellett állt.

11 1389-ban a nisai Nikolaus Kempnyz átépítette Peter Sneyder házát - az egykori Hynketh Dytel-házat -, amely az elhalt Stuckel házának szomszédságában állt.

12 1389 körüli időszakból származik a Haneman fia Sunder féle atyai ház átvételéről szóló feljegyzés, amely a Heinrich Rulant falazott háza (domus lapidea) mellett állt.

13 1390-ben említik Michael Rosenperger házát, mely a Főtér (Ring) sarkán állt, Nikolaus Karl házával szemben.

14 Az egykori besztercebányai városi levéltárban a XIV. század végéről sok bejegyzés olvasható a házak elzálogosításáról a hitelezők javára, illetve a házak eladásáról és megörökléséről a hozzátartozó vagyonnal, azaz kohókkal, erdőkkel stb. együtt. Ennek ellenére az írásos dokumentumok nem teszik lehetővé, hogy ezeket a házakat a besztercebányai Főtéren pontosan elhelyezzük. 1389-ből említés olvasható a híd mögötti szigeten lévő rétről." Ez 9 MATULAY, 1980. 52. sz. 30.o. 10 MATULAY, 1980. 53. sz. 30.o. 11 MATULAY, 1980. 61. sz. 33 o. 12 MATULAY, 1980. 64. sz. 34.o. 13 MATULAY, 1980. 70. sz. 35.0. 14 MATULAY, 1980. 77. sz. 37.0. 15 MATULAY, 1980. 168. sz. 57.0.