Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)

Vladimir Sklenka: A Thurzó-Fugger-társaság házai Besztercebányán

1255-ben IV. Béla magyar király (1235-1270) kiváltságokat adott a Zólyomlipcse közelében található új településen, Besztercebányán {nova villa Bystrice propre Lypcham) letelepülő, német földről érkezett hospeseknek. A kiváltságok között voltak a bányászatra vonatkozóak is. A hospesek megkapták azt a jogot, hogy a zólyomi kerület egészén aranyat, ezüstöt és egyéb érceket bányásszanak. A kitermelt aranyból tizedet, az ezüstből és egyéb fémekből nyolcadot fizettek a királynak.

1 Érdekes, hogy a privilégiumban a rezet még nem említik közvetlenül, pedig a későbbiekben ez az érc lesz a meghatározó ebben a térségben. Ez a tény az adott korban a magyar királyság igényeivel függött össze, a királyság a nemesfémbányászatra fektetett súlyt - mindenek előtt az arany- és ezüstbányászatra. 1263-ban IV. Béla király földterülettel és erdővel ajándékozta meg a letelepítésben és az ezüstbányák létesítésében szerzett érdemeiért {augmentacionem argenti fodinarum) az első besztercebányai bírót, Andrást. Besztercebányán, a réz városában, először inkább ezüstöt kerestek, és az ezüstöt - a réz mellett — a későbbi évszázadokban is bányászták."

2 1393 körül az ezüstbányáknál említik az erdőket {in nemoribus in Silberch).

3 Az 1390-es évekből származik az a jelentés, amely egy ólombányász haláláról tudósít.

4 1426-ban Zsigmond magyar király megparancsolta a zólyomi főbírónak Györgynek, engedélyezze a besztercebányai polgároknak, hogy a királyi erdőkben az ólombányák működéséhez szükséges fát kitermelhessék.

5 1443-ban említik a Stefan Jung tulajdonában lévő bányákat (Silbergepirg).

6 1465-ből származik Mátyás király Besztercebánya lakosainak adott engedélye, miszerint Malakópersényen át menjenek Körmöcbányára azzal a megkötéssel, hogy a besztercebányai polgárok ezt a könnyítést nem használhatják arra, hogy nyers ezüstércet {argenti in massa) vigyenek ki a városból.

7 A besztercebányai rezet már a XIV. század második felében ismerték Velencében. 1385-ben a velenceiek Giovanni Pitonarival, a firenzei kereskedelmi társaság meghatalmazottjával kötöttek szerződést besztercebányai rézzel való kereskedésre.

8 Eszerint a Besztercebánya 1 MARSINA, 1987. 340-341.o. 2 SKLADANY, 72.0. 3 MATULAY, 1980. 134. sz. 50.o. 4 MATULAY, 1980. 97. sz. 40.o. 5 MATULAY, 1980. 201. sz. 66.0. 6 MATULAY, 1980. 217. sz. 71.0. 7 MATULAY, 1980. 242. sz. 78-79.0. 8 SKLADANY, 73.0. 82