Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)

Vladimir Sklenka: A Thurzó-Fugger-társaság házai Besztercebányán

A szoborfej mai állapotában a Mittelhauson A Zöld-terem „Szlovákiában a világi építészet késő gótikus festészeti emlékei közül a 4. sz. besztercebányai házban (SNP - Szlovák Nemzeti Felkelés-tere) - az ún. Thurzóházban - találhatók a legjelentősebb és legfigyelemreméltóbb alkotások."

19 A dongaboltozatos mennyezet meghatározó elemei közé tartozik az a két címer, amik lehetővé teszik e helyiségben található falfestmények kormeghatározását. Az egyik címer a boltozat közepén helyezkedik el, a másik a boltozat déli szélén. A boltozat szélén kör alakú keretbe foglalt csücsköstalpú pajzs látható, felső szélére helyezett arany koronával. A pajzs négyeit, közepén szívpajzsban fekete holló. Ezt a címert már az 50-es években helyesen I. Mátyás magyar király címereként azonosították. Ezzel szemben a második címer - mely címertartóként egy angyalt ábrázol - meghatározása nem volt ilyen egyszerű. Ezt 1982-ig Besztercebánya címerének tartották, később magyar-Anjou címernek. Csak E. Szmodis-Eszláry határozta meg helyesen, Hunyadi Mátyás felesége, Aragóniái Beatrix címereként. A terem keletkezésének idejével kapcsolatban a szakirodalom különböző dátumokat említ: 1465, 1478, 1480, 1480 körül, 1480-1490 körül, sőt 1495'

9 SMOLÁKOVÁ, 2001. 227.0. 10 DORICA, 2005. 2.0.