Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)
Szemán Attila: A reneszánsz bányászatának technikai fejlődése
A vezetőszeg a csillén elöl és lent helyezkedik el. Teljesen vasból van, egy jó arasz hosszú, négyszögletes és a végén, melyet a csillébe ütnek, teljesen hegyesre van kovácsolva. A másik végén található egy kb. két ujj magas körbeforgó görgő formájú karika. A szeg a csillébe veretik be, úgy hogy a kétujjnyira lent a görgő kiáll." 121 Ez a típus a reneszánsz-kor általánosan használt formája. Létezett azonban mellette egy nagyobb és nagynak (Riesen) is nevezett csille. 1578. október 23án Ernst főherceg rendeletéből való a következő adat: „z4 körmöczi tisztviselők javaslatot tettek, hogy a nagy mennyiségű zúzóércz elszállítására a bányában fapályán járó nagy csilléket (Riesen) alkalmaztassanak, és meg is engedtetett nekik, hogy az új tárnát e célra alakítsák. De mivel ez volt a nagy csillékkel tett első kísérlet, a főherceg nem bízott benne föltétlenül, és utasította biztosait, hogy vizsgálják meg, vajon teljesül-e a tisztek állítása, hogy száz fuvar (fuder) mellett három frt. fog megtakaríttatni ?" 14 Ezt a csillét - melynek mérete mintegy négyszerese volt az előbbinek, ló húzta, és két bükkfa pallóból álló pályáján függőleges tengelyű fagörgők tartották rajta. 15 Minthogy a pallók jóval távolabb álltak egymástól négy ilyen görgőt alkalmaztak. A görgőknek az elve és megvalósítása jól mutatja, hogy a vezetőszegből vezették le őket. Ezek a görgők belülről érték a pallókat, s ily módon a későbbi vasúti sínszállítás közvetlen ősének is tekinthetők. Víztelenítés A középkori magyarországi nemesérc bányászatban a XIII. századtól általánossá vált a földalatti művelés alkalmazása, s a XIV. századtól a színesércek bányászatában is bekövetkezett ez az állapot. A földalatti, vagy mélyszinti bányászattal együtt megjelentek a vízbetörések és egyéb veszélyforrások is. Az egyre mélyebbé váló bányákban pedig egyre nagyobb gondot okozott a bányavíz. Szükségessé vált tehát a víz valamiféle eltávolítása. Ennek két módja volt, az altáró hajtása mely levezette a bányatérségek vizét, vagy a víz aknán 13 Fordítás tőlem - Sz. A. 14 PECH, 1884. 297.0. 15 SCHMIDT, 1834. II. köt. 491.0. 56
