Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)

Szemán Attila: A reneszánsz bányászatának technikai fejlődése

Az első csilleábrázolás, melyen már egyértelműen a fenékgerenda két oldalára erősített kerekek látszanak, Münster Cosmographiájából származik. 8 Csille Münster Cosmographiájából, 1544. Itt a bányász pallópáron tolja a csillét, aminek nyilván van vezetőszege (noha nem látszik), s kerekei a csilleszekrény alatt helyezkednek el, amiből következik a talpgerenda léte is. A kerekek páronként különböző méretűek, vagyis a hátulsók némileg nagyobbak. A csille súlypontja egyértelműen a két kerék között helyezkedik cl. Elöl a mécses, vagy inkább annak tartója látható. A két pallóból épített, középen hosszanti hézaggal készült csillepályából a vezetőszegre is következtethetünk. MÜNSTER, 1544. Bild XIV. Das große Bergbau-bild mit der Grubenbahn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom