Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)

Szemán Attila: A reneszánsz bányászatának technikai fejlődése

Szállítás A XVI. század elejétől a kétkerekű taliga mellett megjelent az első primitív csille is. Az ércet hagyományosan lent a bányában és a felszínen is nagyobb faládába gyűjtötték.

1 Ezt a ládát szükség esetén odébb húzták, ami a megvasalt fenék esetében nem volt nagyon káros. Idővel a ládát szán talpakra is helyezhették, s így odébb vonszolása könnyebbé vált, kopásállósága megnőtt." A kétkerekű taliga, a felszíni négykerekű ércszállító szekér és az ércgyüjtő láda együttes hatásából alakult ki a kis kerekeken mozgó láda, ami a szűk keresztmetszetű bányatérségekben is elfért. A felszínen is használt szállítóeszközök mellett létrejött tehát az első, kifejezetten mélyszinti bányaszállításra szolgáló alkalmatosság, a csille. A csille eddig ismert legrégibb ábrázolása 1503-ból datálódik.

3 A csille legrégibb ábrázolása, 1503. (Margarita Philosophica) Ez a csille még egyértelműen csak egy tömör, görgőszerü kerekekre szerelt láda. Az egyforma méretű kerekeket a láda külső oldalára, annak végpontjaira erősítették. Csillepályának nyoma sem látszik még ezen a metszeten. A láda formája széles és lapos, a későbbi csillékhez alig hasonlít. 1 A Kuttenbergi (Kutna Hora) Graduate 15. század végéről származó címképén földalatti ércgyüjtő láda, GROSS, 1550. ábrázolásán külszíni ércgyűjtő láda látható. 2 FALLER, 1941. 179.o; FALLER, 1975. 44.o. 3

REISCH, 1503. 804.O.