Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)
Bircher Erzsébet: Gazdagság vagy szegénység?
Az 1526-os besztercebányai felkelés, Endrödi István rajza (1960, Központi Bányászati Múzeum) Az 1525 januárjában kitört felkelés elsődleges oka az volt, hogy a kincstár ebben az értékében felére csökkent pénzben próbálta kifizetni a bányászokat. A bányászok azonban vagy dupla bért, vagy azt követelték, hogy a régi jó pénzbe kapják meg fizetésüket. Megtagadták, hogy „rossz"pénzbe vegyék fel a bérüket, fegyvert fogva tagadták meg a munkát. A sztrájkolok már a kohómüvek felgyújtásával, a bányák elárasztásával is fenyegetőztek, mikor megkezdődtek a tárgyalások. 1525. május 20-án úgy tűnt megegyeztek, ám a kedélyek csak nem nyugodtak meg. A felkelés átterjedt számos Garam-menti bányára, közel 4000 ember vett benne részt. A lázadás vezetőire hozott halálos ítélettel Werbőczy István nádor 1526 áprilisában úgy tűnt leverte a zavargást. 28 J * WENZEL, 1880. 169-170.O. 36
