Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)

Bircher Erzsébet: Gazdagság vagy szegénység?

A Közös Magyar Üzlet Kortársaik gyanakvása, ostorozó szónoklatai nem sokban befolyásolták a Fuggereket a legértékesebb magyar bányák megszerzésére tett lépéseikben. A családnak a tiroli és salzburgi ezüstbányákból óriási haszna volt: de általában is meghatározó jelentőségűk volt a kor európai bányászatában. 1480 és 1550 között megháromszorozódott a bányászatban dolgozók száma. A fejlődés nem kis mértékben volt a Fuggereknek köszönhető: a bányászat és kohászat tőkeigényességére ők voltak a megoldás. Vagyonuk lehetőséget nyújtott a fejlesztések finanszírozására. Az ezüst mögött a réz volt a legkeresettebb fém: a tűzfegyverek feltalálása óriási igényt támasztott réz piacán. Felértékelődtek a rézbányák. A Fuggerek müveitek ugyan rézbányát az akkor ismert legnagyobb európai lelőhelyen Tirolban, ám ott nem voltak egyedül, számos versenytársuk akadt. Valószínűleg a megnövekedett kereslet terelte figyelmüket a magyar rézbányákra, amelyekről azonban tudták: ott elakadt a bányászat, a bányák többsége víz alatt volt. A Fuggereket boroszlói összekötőjük azonban arról tájékoztatta: van egy neves bányász, aki jól ismeri ezeket a bányákat, Thurzó János.

21 Thurzó jártassága a bányák művelésében korának érdeklődő közössége előtt ismert volt, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ő egyike annak a néhány kortársának, akiket Agricola híres, a bányászatról szóló könyvében név szerint említ.

22 A lőcsei származású Thurzó tudományos alapossággal foglalkozott a bányák müvelésével. Értett a csurgatás, a bányaépítés művészetéhez, de ami szempontunkból a legfontosabb: kiemelkedő volt a tudása a vízkiemelő berendezések építése és működtetése terén. Neve a gloslari bányákban vált ismertté azzal, hogy kikémlelve a velencei rézolvasztók titkát: a réztartalmú ólomércből ki tudta választani a rezet. 1475-ben megbízást kapott megbízást kapott a hét Garam-menti bányavárostól, hogy szabadítsa meg bányáikat a víztől. A Mátyás által is jóváhagyott szerződés szerint minden működő gép után 1 forintot és a kibányászott érc egyhatodát kapta. Thurzó János a Fuggerek megjelenése előtt is jelentős bérlő és vagy tulajdonos volt számos magyar rézbányában. Többet - hasonlóan későbbi üzlettársához - zálogba kapott. A 21 OGGER. 1999. 86-87.0. 22 AGRICOLA. 60. o.