Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)

Bircher Erzsébet: Gazdagság vagy szegénység?

A történelmi jelentőségű, s gyakran történelmet formáló családnak nem egy olyan tagja volt, aki ha fontosnak tartotta volna, úgy dicsekedhetett volna azzal, hogy a kontinens meghatározó embere: ellenében nem történhet semmi. Az augusburgi takács-család leszármazottjaként azonban ezt a fajta viselkedést valószínűleg mindegyikük feleslegesnek tartotta. Az út a hatalomhoz azonban nekik sem volt könnyű: vagyonuk, üzleteik egyre magasabb rangú üzletfelekkel hozta őket össze, s volt az az adós, aki már veszélyt hozhatott a hitelezőjére. A fizetésképtelenné vált adós nem ritkán börtönnel, vagy vagyonelkobzással fenyegette meg hitelezőjét, így a velük való bánásmód különösen nagy diplomáciai érzéket, illetve jó szimatot igényelt. A Fuggerek hatalmas birodalmat építettek ki, na nem a visszafizetett adósságok kamataiból, hanem azoknak a zálogba kapott bányáknak, vámmegállító helyeknek a hasznából, melyeket kaptak a hitelekért. Bányászati és pénzverési joguk volt Európa számos országában: a magyar bányák mellett a tiroli ezüstbányák jövedelemi voltak kiemelkedőek. A nagy adósok többnyire a Habsburg-családból kerültek ki, közülük Miksa éppenséggel birodalmi ambícióinak finanszírozását tette le a Fuggerek kezébe. A család terjeszkedése túllépett azonban a Habsburg fennhatóságon. Csak közvetítőkön keresztül, de élénk kapcsolatokat ápoltak a francia királysággal is. 1. Miksa és családja. Bernhard Striegel festménye (1515. Magyar Kódex II. kötet)