Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Germuska Pál: Komárom megye bányászai az 1956-os forradalomban

véletlen, hogy a szovjetek csak rövid portyákra merészkedtek a Gerecse és a Pilis térségébe. Ebben a régióban ráadásul - minimális átalakítást követően változatlanul a nemzetőrség tartotta fenn a közrendet. Dorogon például november 10-én a járási tanács elnöke megegyezett a rendőrség és a kiegészítő parancsnokság vezetőivel, hogy civilek bevonásával szervezik meg a közrend biztosítását. Gyakorlatilag újjáalakították a nemzetőrséget, és a fegyveres erők tagjai bányász fiatalokkal karöltve látták el a járőrszolgálatot. 15-én azonban Piliscsabáról nagyobb szovjet egység érkezett egy dorogi kommunista riasztása alapján, s lefegyverezték a nemzetőröket. A szovjetek a járási rendőrségen összegyűlt kommunistáknak adták át ezután a rendfenntartási feladatokat. A dorogiak felháborodása miatt azonban a nemzeti tanács inkább a helyi sportolókat kérte fel a közrend védelmére. A 40 fiatalemberből létrehozták a sportoló nemzetőrséget, és 16-ától már ők járőröztek a község utcáin, a párttagoktól pedig 17-én bevonták a fegyvereket. A dorogi járásban számos más helyen is megmaradt a nemzetőrség: Bajnán, Dömösön, Lábatlanon, Mogyorósbányán, Sárisápon, Nagysápon, Epölön, Pilisszentléleken, Kesztölcön és Unyon; és tokodi nemzetőröket például csak december 6-án fegyverezték le a karhatalmisták.

79 Tatabányán a Szovjet Katonai Kommendánsi Hivatalt november 11-én állították fel Volkov őrnagy parancsnoksága alatt. Ám a szovjet városparancsnok hiába tett közzé szigorú rendszabályokat,

80 egyelőre még csillapítani is alig tudta megyében tapasztalható mozgást, fegyveres ellenálló akciókat. November 12-én este például négy munkásszállói bányász fiatal fél kg dinamittal felszerelkezve elhagyta Dorogot, majd Leányvár közelében felrobbantották a budapesti vasútvonal sínjeit.

81 A szénszállítás 9 napig szünetelt emiatt. A munkástanácsok megerősödése November közepére némileg csökkent a nyugatra tartó menekültáradat, és központi kérdéssé mindinkább a sztrájk és munkástanácsok szerepe vált. Megkezdődött a kapcsolatrendszer kiépítése a tatabányai és a dorogi tröszt, valamint a többi szénbányászati tröszt, a nagy ipari központok munkástanácsaival - részben telefonon, részben küldöttségek útján. November első felében Tatabányán például Ajkáról, Esztergomból, Győrből, Pusztavámról, Oroszlányból, Tatáról, Pécsről;

82 továbbá Tokodról, Dorogról, Várpalotáról jártak delegációk tájékozódni, tanácskozni. Többen kifejtették azt 7y Fakász, 2000a, 178-180., 185. o. 80 HL Budapesti Katonai Bíróság fond, B. III. 604/1957.sz. perirat, Tóth József és társa., Mellékletben. 81 Fakász, 2000a, 171. o. 82 ÁBTL, V-144-904, Sólymos Mihály és társa, Kindli József kihallgatási jkv., 1957. jún. 26.