Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Germuska Pál: Komárom megye bányászai az 1956-os forradalomban
Október 26. - a rendszer összedől A korábbi szórványos akciókat október 26-án tömeges és elsöprő erejű megmozdulások váltották fel, amelyek Komárom megyében is a rendszer teljes összeomlásához vezettek. Dorogon már az éjszaka folyamán leálltak a bányaüzemek, hajnalban a munkásokat a környező községekből beszállító járatok el sem indultak. A dorogi erőmű kivételével minden üzem sztrájkba lépett. A KMKA-s katonák fiatal bányászokkal együtt buszokra és teherautókra ültek, s Esztergomba mentek, hogy részt vegyenek a tüntetésen. Dorogon napközben megalakult a járási tanács elnökének kezdeményezésére egy Dorogi Forradalmi Tanács elnevezésű testület, hogy megelőzzék a spontán tömegakciókat. Tüntetésre este került sor, amikor két teherautónyi fővárosi fiatal a helyiek tömegétől kísérve a rendőrséghez vonult, hogy kiszabadítsák az előző nap letartóztatott ifjakat. A járási rendőrség nem tanúsított ellenállást, hanem deklarálták a forradalom mellé állásukat, és szabadon engedték a fogvatartottakat, fegyvert azonban nem adtak a tüntetőknek. 28 Tatabányán 29 reggel a VI-os aknánál autóval érkező fiatalok röplapokat szórtak, akiket azonban rövidesen letartóztattak. A déli órákban Felsőgallán, a Bányaipari Technikum tanulóinak utcára vonulásával kezdődtek meg a tüntetések. Elsőként csatlakoztak hozzájuk a MÁVAUT dolgozói. A 150-200 fős, majd a 14 órás müszakváltás után megduplázódó tömeg a megyei pártbizottsághoz és a trösztigazgatósághoz vonult, majd onnan az alumíniumkohó, a karbidgyár, a cementgyár és a Mésztelep érintésével érkeztek vissza Felsőgallára 17 óra körül. 14 és 17 óra között újabb tüntetés szerveződött Tatabánya-Középsőn (más néven: Óváros vagy Ó-Tatabánya), ahol a BM városi osztálya előtt mintegy 300-an követelték a reggel elfogott röplapozók szabadon engedését. 17 óra körül a tüntetők elfoglalták a helyi (vezetékes) bányász rádió stúdióját, hogy követeléseiket ismertethessék. A tömeg ezt követően a városi pártbizottságot fogta körül: Havasi Ferenc megyei másodtitkár és Kutrucz Béla megyei párt- és tömegszervezeti osztályvezető csak a hátsó kijáraton kiszökve tudtak elmenekülni a Hunyadi laktanyába. Az eseményekről értesülve Tóth József ezredes, a Hunyadi parancsnoka további erősítéseket küldött ki a tiszti iskoláról, majd megszervezte a laktanya védelmét. A gyarapodó létszámú tüntetők eközben megindultak Tatabánya-Újváros felé. 19 óra körül mintegy 400-500 ember érkezett a megyei főosztályhoz. A főosztályvezető a tömeg követelésére beengedett egy 6-7 fős küldöttséget, hogy ellenőrizzék üres-e a fogda. A tömeg erre távozott az épülettől. Ekkortájt jelentette a X-es aknai rabmunkahely parancsnoka, hogy a rabok 28 Fakász, 2000a, 33-35. o. 29 A megyeszékhelyen zajló események leírásához a Klébert Márton és társai V-146-060, kihallgatási jegyzőkönyveit, valamint Gyuszi, 1994. könyvét használtam.
