Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Kronológia. (Összeállította: Bircher Erzsébet)

vezetésével az MSZMP megyei intéző bizottsága cselekvési programot dolgoz ki az „ellenforradalom letörésére". • Miskolcon a megyei munkástanács kormányhoz tárgyalni induló 12 tagú küldöttségét letartóztatják, majd másnap Ungvárra hurcolják. • Salgótarjánba ellenállás nélkül vonulnak be a szovjetek. A kommunisták visszafoglalják a megyei tanács épületét, és Mrázik János bányász, a nagybátonyi bányák párttitkára vezetésével Forradalmi Munkás-Paraszt Tanácsot alakítanak, mozgósítják a kommunista bányászokat, s felfegyverzik őket rendőrségi fegyverekkel. November 6. • Miskolcon a Kádár-kormány támogatására megalakul a megyei Forradalmi Munkás-Paraszt Bizottság. A bányászok és munkástanácsaik azonban szembeszállnak a megszállókkal és kiszolgálóikkal. Több illegális csoport is szerveződik, hogy szabotázsakciókkal a konszolidációs törekvéseket megakadályozzák. Kiemelkedik az ún. Kopjás-csoport. Tevékenységük azonban a röplapok terjesztésében merül ki, végül a szervezkedés november végére megszűnik. • Felmentik Sartoris Kálmánt, a Nógrád Megyei Szénbányák igazgatóját. November 7. • A mecseki felkelők kiépítik a vágotpusztai tábort, a 300-350 főre gyarapodott csapatot szakaszokra osztják, megszervezik az őrszolgálatot, megkezdik a nem katonaviselt fiatalok kiképzését. • Kádár János fogadja a Mrázik János vezette nógrádi küldöttséget, legális testületként ismerve el a Nógrád Megyei Ideiglenes MunkásParaszt Forradalmi Tanácsot. November 8. • Nógrád megyében Forradalmi Tanács kiadja az Új Úton című megyei lapot, melyben már a meginduló termelésről írnak egyes bányaüzemekben. • A szovjet csapatok elfoglalják a kővágószőlösi uránbányákat.