Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Kronológia. (Összeállította: Bircher Erzsébet)

• A Nógrád Népe közli a sztrájk beszüntetésének feltételeit, eszerint Nógrád Megye addig sztrájkol, amíg az orosz csapatok el nem hagyják az országot. November 1. • Kádár János bejelenti az MDP megszűnését, az MSZMP megalakulását. • A Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanács (BMMNT) Katonatanácsa 60 „zöld parolis" határőrnek, majd 100-200 szénbányásznak ad parancsot az uránbánya védelmére. November 2. • Tatabányán megkezdődik a széntermelés normalizálása, a dorogi munkástanács is határozatot hoz a sztrájk befejezéséről. • A Borsod Megyei Munkástanács bizalmat szavaz a kormánynak, határozatot hoznak a munka november 5-től való felvételéről. • A Nógrádi Tröszt munkástanácsa a részleges sztrájk fenntartásáról dönt, míg a Salgótarjáni Iparvidék Forradalmi Munkástanácsa a bányák aggasztó állapota miatt, a sztrájkjog fenntartásával a sztrájk ideiglenes megszüntetéséről dönt. • Turner Mihály vezetésével, a komlói nemzeti tanács határozata alapján rákosista ügyészeket, pártvezetőket tartóztatnak le, összesen 20 személyt. November 3. • A tokod-altárói munkástanács bejelenti a sztrájk befejezését. • Megalakul a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány, mely a Szovjetunióhoz fordul segítségért. • Pécsett fegyverhasználati tilalmat rendel el a szovjet csapatok érkezésének hírére a BMMNT elnöke, aki delegáció élén tárgyal a szovjet parancsnokkal, hogy elkerüljék a vérontást. A fegyveres ellenállást követelő tömeg eloszlik a város Fő teréről. • Komlón megkezdődik a város katonai védelmének szervezése, annak ellenére, hogy a többség értelmetlennek és a lakosság számára veszélyesnek tartja az ellenállást. A katonai táborban állomásozókat hazaküldik.