Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Schuller Balázs: Példaképek lázadása? A magyar bányásztársadalom 1956-ban
általam megismert esetben: Tatabányán Gersmár Antal bányászt, Aj kacsingervölgyben pedig Varga Gusztáv bányamérnököt verték halálra. 43 A megtorlás következő, drasztikus fázisa december első felében kezdődött el. Fehér Lajos kinevezését követően 30 kormánybiztost küldött ki a bányavidékekre, akik rövid idő alatt helyreállították a központi ellenőrzést, és felügyeletük alá vonták a termelés irányítását. Ekkor kezdődött meg a forradalomban „kompromittálódott" minisztériumi-, 44 és tröszti tisztviselők, 45 továbbá a fontosabb munkástanácsok vezetőinek és magembereinek az eltávolítása, illetve letartóztatása. 46 A „lefejezett" munkástanácsok lassú elhalása egészen 1957 nyaráig tartott, de igazából már 1956 decemberének elejére elvesztették szélesebb körű támogatottságukat, mert a sztrájkpolitika sikertelensége a vereség megváltoztathatatlanságának beismerésére késztette az embereket. 47 A kormány mindent megtett, hogy elvegye a bányászok kedvét a politizálástól. A megtorlás áldozatainak számát nagyon nehéz lenne megadni, hiszen az több szinten és több éven át tartott, részét képezték a kivégzések, bebörtönzések, internálások, elbocsátások és a hűségjutalom megvonása is. 48 A " Germuska Pál közlése. 43 Faller, 480.o. Vargáról Jambrik Károly „Középdunántúli" szénkormánybiztos is megemlékezett: „... nem taríjuk helyestiek a karhatalmisták viselkedését. Például egy főmérnököt úgy megvertek, hogy abból ember már nemigen lesz. Ez az eset nagyon nyomja az embereket. Ezek a karhatalmisták sokszor berúgnak és ilyenkor verik el az embereket." PIL IX. 290. 33. o.e. Jegyzőkönyv az 1957. március 25-én a szénkormánybiztosokkal folytatott értekezletről. 7.o. 44 A minisztériumból december folyamán 7 főtisztviselőt, míg januárban Kocsis Lajos, áprilisban pedig Kassai Ferenc miniszterhelyetteseket távolították el, és helyezték át üzemekhez. MOLMSZMP 288f. 25/1957/2. öl. Fehér Lajos a szénügyek különleges kormánymegbízottjának jelentése a Magyar Munkás-Paraszt Forradalmi kormánynak a szénkormánybiztosok 5 hónapos munkájáról és a bányászat helyzetéről. Budapest, 1957. április 23. 5.0. 45 Beosztásából leváltottak és elbocsátottak, majd - jobb esetben - alacsonyabb pozícióban, más vállalathoz osztottak, de nem egy esetben bíróság elé állítottak számos tröszti tisztségviselőt. Közülük forradalmi helytállása miatt kiemelném Sartoris Kálmánt a Nógrádi Szénbányászati Tröszt-, illetve Vereckey Lajost a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatóját, mindkettejüket börtönbüntetésre ítélték. MOL XIX-F-17-f l.d. A Nehézipari Minisztérium területén személyi fizetésben részesülők felülvizsgálata. 1957. április 23. és köv. 46 A legtovább kitartó tatabányai tröszti munkástanács vezetőit 1956. december 30-án tartóztatták le. ,JKZ ellenforradalmi megmozdulások szervezőit, fő csahosait [sic!] több helyt lefogattuk. Tatabányán szilveszter előtt, amikor a Kádár kormány ellen újabb »fenyito« sztrájkot akartak tartani..." MOL-MSZMP 288f. 25/1957/2. öl. Fehér Lajos a szénügyek különleges kormánymegbízottjának jelentése a Magyar Munkás-Paraszt Forradalmi kormánynak a szénkormánybiztosok 5 hónapos munkájáról és a bányászat helyzetéről. Budapest, 1957. április 23. 3.O. 47 Végül 1957. november 17-én egy törvényerejű rendelet formálisan is hatályon kívül helyezte a munkástanácsok működését lehetővé tevő jogszabályt. Ripp Zoltán, 235.0. 48 A hűségjutalmazásból azt lehetett kizárni, „l./aki tevékenyen részt vett az ellenforradalomban. 2./ aki ma is rendőri felügyelet alatt áll, el volt ítélve, vagy ügye bíróságon van. 3./ aki szervezője volt a sztrájkoknak és uszított a sztrájkra. " MOL XIX-F-17-aa 101.d. Körlevél. Budapest, 1957, augusztus 27.
