Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Szvircsek Ferenc: Nógrádi bányászok és bányák az 1956-os forradalomban
Karancslapujtő) völgyben dolgozó bányászok figyelmét, hogy „ezen felhívásunk fontosságát érezzék át, mert így segíthetik leginkább forradalmunk ügyét". 16 November 2-án, a Tröszt Munkástanácsa bejelentette, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt, Nógrád Megyei Szénbányák Igazgatósága néven működik továbbiakban, és határozatot hoztak arról is, hogy a szovjet csapatok kivonásáig fenntartják a részleges sztrájkot. A Salgótarjáni Iparvidék Forradalmi Munkástanácsa azonban határozatot hozott a sztrájk ideiglenes megszüntetéséről, a sztrájkjog fenntartásával. Mint írták: „Bányáink állapota olyan, hogy ha tovább sztrájkolnánk, mintegy tízezer bányászra egy hét múlva már nem lenne szükség"} 1 A MÁVAUT már november 3-án, hajnalban megkezdte a bányászok munkahelyükre történő szállítását, a polgári személyszállítás azonban továbbra is szünetelt. November 5-én reggel az alábbi járatok indultak a szokásos időben és helyekről: 1. Zagyvarónai Bányaüzemhez: Szilaspogony, Cered községekből, 2. Kazári Bányaüzemhez: Cered, Egerszólát, Verpelét községekből, 3. Mizserfai Bányaüzemhez: Istenmezeje községből, 4. Nagybátonyi Bányaüzemhez: Kisterenye, Lucfalva, Ságújfalu, Mihálygerge, Ecseg, Karancslapujtő, Karancsság, Szuha, Dorogháza, Szirák, Karancskeszi, Szécsény, Piliny, Endrefalva, Buják, Szuhahuta, Sóshartyán községekből, 5. Kányási Bányaüzemhez: Karancslapujtő, Karancsság, Mátraballa, Mihálygerge, Rimóc, Mátraderecske, Mátraszőllős községekből. 18 November 4-én a Nógrád Népe „Szenet adjatok!" címmel szólította fel a bányászokat a munka megkezdésére, mivel nem sztrájktörő, hanem becsületes hazafi, aki munkába áll. Mint írták: „Ha nincs szén, nincs élet". A bányákban folyó munkát azonban nagyban hátráltatta a még mindég meglévő autóbuszhiány, ami miatt a vidéki dolgozók nem tudtak a munkahelyükre menni. Sok bányában csak a helybeliek dolgoztak, s ők is nagyrészt fenntartási munkát végeztek. Az újság tudósítása szerint a Kazári Bányaüzem minden bányája dolgozott, Zagyvái Bányaüzemben is megindult három műszakban a munka, ám a létszám nem volt teljes. (Forrásaink szerint november 4-7. között Kazáron szünetelt, és csak 8-án indult be részlegesen a termelés). Kisterenyén már november 3-tól, dolgoztak a bányászok, s 5-től már a vidéki dolgozókra is számíthattak. Mátranovákon és Rónabányán is megindult a munka, igaz nem minden műszakban dolgoztak. Szorospatakon november 2-án kezdték a munkát egy műszakban. Mizserfán is megindult a széntermelés egy műszakban. 16 Á. Varga - Pásztor, 2001. 195.0. 17 1956. Nógrád, 27.0.; Á. Varga - Pásztor, 2001. 194, 222-223.0.; Cs. Sebestyén, 24.o. 18 Nógrád Népe. 1956. november 4.; Á. Varga - Pásztor, 2001. 282.0.
