Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Kis József: A borsodi bányászság az 1956-os forradalom és szabadságharcban
újraválasztották a testületet, ekkor elnöke Varga Jenő főkönyvelő lett." November 2-án a munkástanács határozatot hozott Oroszi János üzemvezető, a személyzeti vezető, a párttitkár, az üb. elnök, a termelési felelős, az anyagraktár vezető, a munkaügyi vezető és az egyik szállítási felvigyázó leváltásáról. Oroszi december közepéig fizikai munkakörben dolgozott, majd kérte a Tröszt vezetőségét ügyének felülvizsgálatára. 37 Farkaslyukon október 26-án alakult meg a bánya 8 tagú munkástanácsa, elnökéül M. Tóth János aknászt választották. O még az ülésekre sem járt el, ezért leváltották és helyére Rácz József vájárt választották. A fegyveres őrség parancsnoka előbb Fehér József bányász, majd Szőllősi Béla villanyszerelő volt. Október 27-én mintegy 20 főből álló csoport ledöntötte a szovjet emlékmüvet, majd mozdony után kötöttek és azzal húzatták el. 38 Királdon október 26-án a bányászok sztrájkoltak. Erről értesülve az ózdi munkástanácstól Pollák Dénes jelent meg a bányaüzemben. Pollák kérte, hogy folytassák továbbra is a munkát, mert „ha nem dolgoznak, nem lesz villany és meleg még a gyermekeknek sem". Hatására a bányászok ismét felvették a munkát. Október 27-én alakult meg a királdi bányaüzem munkástanácsa, amely több kommunista vezetőt is leváltott. A munkástanács elnöke Barnóczki (vagy Barnóczy) Gyula vájár, elnökhelyettese Stumpf Károly lett. 39 Rudabányán október 26-án alakult meg az üzemi munkástanács, de csak október 29-én tartotta első ülését. Ekkor 6 tagú elnökséget választottak, amelynek elnöke Veres Béla gépészeti előadó, míg helyettesei Cickovicz (vagy Cziczlovicz) Lajos és Molnár Béla vájár lettek. A dolgozók követelésére két párttitkárt fizikai munkára helyeztek, de az igazgatót nem váltották le. Veres Béla munkástanácselnök a dolgozók között kiosztotta a káderanyagokat. A munkástanács elnökében azonban nem bíztak meg. November 4-én a szovjetek bevonulásának hírére a bányászok Veres Béla ellen fordultak és azzal vádolták, hogy ő hívta be a szovjeteket. 40 Október 26-én reggel a bánya kommunistáinak szervezésében megalakult az alberttelepi bányaüzem munkástanácsa is, amelynek elnöke Berente Miklós hegesztő lett. Október 26-án délután az ormosi üzemtől tehergépkocsival jöttek az „ellenforradalmarok", akik rá akarták bírni az Alberttelep külszínen és a 1957 januárjában ismét újraválasztották a testületet, ekkor elnöke Dobos Vencel vájár lett. B.A.-Z. m. Lt. XXXV/1. 1. f. 2/72. ö. e. Jegyzőkönyvi kivonat a Somsály Bányaüzemi végleges munkástanács választásáról. É. n. 37 B.-A.-Z. m. Lt. XXXV/1. 1. f. 72. ő. e. Feljegyzés Oroszi János leváltásával kapcsolatban. 1957. szept. 27. 38 B.-A.-Z. m. Lt. XXXV/1. 28. f. 1. ő. e. Jegyzőkönyv a Farkaslyuki Munkástanács 1957. júl. 10i üléséről.; 28. f. 2. ő. e. Összefoglaló jelentés B.M. Pol. Nyom. Oszt. Kirendeltsége, Ózd. 1957. aug. 30. 39 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.1355/1957. sz. ítélet Pollák Dénes ügyében.; Politikai Nyomozó Osztály összefoglaló jelentése. 395-397. o. 40 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B. 10/1958. sz. ítélet Csorna Ferenc és tsai ügyében.; Veres Béla bírósági vallomása.
