Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Kis József: A borsodi bányászság az 1956-os forradalom és szabadságharcban
pártvezetöségi tag - került be.) A választás után érkezett a hír a sortüzről, ezért a gyűlést megszakították. Két személyt megbíztak azzal, hogy személyesen ellenőrizzék a hír hitelességét. Ok mintegy negyed óra után tértek vissza és közölték, a hír igaz, a nép forrong. Ekkor úgy döntöttek, hogy hazamennek, így csak másnap választották meg a vezetőséget. Elnöknek előbb Zsillé Lajos főmérnököt, majd Kárpáti Lóránd mérnököt kívánták megválasztani, azonban előbbi elfoglaltságára, utóbbi betegségére hivatkozva nem vállalta a tisztséget. A munkástanács elnökévé így Gyöngyösi Béla mérnököt, helyetteseivé pedig Kárpáti Lóránd főmérnököt és dr. Újhelyi Károly jogügyi főelőadót tették meg. 20 Gyöngyösi a gépészeti osztály vezetője és a pártvezetőség tagja is volt. Megválasztásához a pártvezetés is ragaszkodott, mert személyét látták biztosítéknak arra, hogy „a párt vezető és irányító szerepe biztosítva lesz". Kezdetben „igyekezett is ennek a feladatának megfelelni, de a későbbiek folyamán egyre jobban engedte magát befolyásoltatni." - állapította meg 1957es bírósági ítélete. 21 Első ülésükön - mivel több dolgozóval szemben bizalmatlanság merült fel - ügyük kivizsgálására háromtagú bizottságot állítottak fel Béres Antal mérnök vezetésével, Lakos András főelőadó és Bérces Sándorné beruházási könyvelő tagságával. A bizottság hét személyt vizsgált felül, akik kizárólag politikai vonalon dolgoztak, sőt többségük korábban az államvédelemnél dolgozott. A vizsgálat során azonban egyikükre vonatkozóan sem találtak olyan indokot, ami szükségessé tette volna elbocsátásukat. Csak azokat helyezték más beosztásba, akiknek a munkaköre megszűnt. A személyzeti osztály megszűnése miatt felmentették beosztásából annak vezetőjét, két főelőadóját és gépírónőjét, továbbá a szakoktatási főelőadót, a panasziroda vezetőjét és előadóját, a bizalmas ügykezelőt. A leváltott személyeket alacsonyabb, vagy más munkakörbe, esetleg fizikai munkára helyezték, valamint a berentei szénosztályozó két dolgozóját létszámfelettiként elbocsátották. Az alacsonyabb munkakörbe helyezettek közül többen önként a fizikai munkát választották. A leváltások elsősorban a kommunistákat érintették. Az intézkedésekről a dolgozók előtt Gyöngyösi Béla, a hivatali munkástanács elnöke november 2-án gyűlésen számolt be. Az ülésen megvitatták a személyzeti anyagok kérdését. Egyesek azok kiosztása mellett érveltek, azonban a többség a munkástanács álláspontját elfogadva (félve az esetleges nézeteltérésektől) az elégetéséről határozott. A gyűlés után a tröszt alagsori fűtőkazánjában el is égették azokat. 22 Október 26-án alakult meg az Ózdi Szénbányászati Tröszt munkástanácsa is. Tagjai közé sikerült több aktív párttagot is beválasztani, de október 30-án újraválasztották a testületet, s ekkor már csak négy párttag került be. A 20 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B. 1461/1958. Zsillé Lajos bírósági vallomása. 21 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.1461/1958. B.1746/1957. sz. ítélet Zsillé Lajos és tsai ügyében. 22 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B. 1461/1958. Gyöngyösi Béla rendőrségi kihallgatása. 1957. július 17.
