Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban
volt bányákat a Jóvátételi Hivatal 1946. évi rendelkezése alapján (mint volt német tulajdont) a Szovjetunió kezelésébe adták. A DGT bérbirtokai viszont a magyar állam kezére szálltak, ezért 1946 június 26-án létrehozták a MagyarSzovjet Hajózási Részvénytársaságot (MSZHRT, későbbi rövidítése MESZHART). A Pécs vidéki bányák szovjet és magyar igazgatóság alatt működtek, 1952 szeptember 30-tól visszakerültek a Magyar Népköztársaság tulajdonába. 1952-ben átszervezték a magyarországi bányákat, hét trösztöt hoztak létre, ezek egyike lett a Komlói Szénbányászati Tröszt, komlói székhellyel. 10 Azonban sem az észak-, sem a dél-mecseki bányákat ekkor nem trösztösítették, az ekkor létrehozott Pécsi Szénbánya Vállalatot 1954. július 1től szervezték át Pécsi Szénbányászati Trösztté. A mecseki szénmedence bányái két tröszt, a pécsi és a komlói tröszt (utóbbi alá tartoztak 1953-tól az északmecseki bányák is, Hidas kivételével) irányítása alá kerültek. 11 1956-ban a két tröszt legjelentősebb bányaüzemei a következők voltak: Pécsbányatelep: Széchenyi akna Mecsekszabolcs (Pécsszabolcs): István-akna, Béke-akna (utóbbi volt Ferenc József-akna, szervezetileg István-aknához csatolva) Pécs-Vasas (Somogy és Vasas, ekkor Vasas I., Vasas II.): Petőfi-akna (volt Thommen-akna), Rücker-akna, György-akna Komló: Anna-akna, Kossuth I.-akna (volt Új-akna), Kossuth II.-akna, 111-as akna, Béta-akna, Zobák-bánya Észak-mecseki bányák: Nagymányok, Váralja, Máza, Szászvár 1 (csak utóbbi tartozott Baranya megyéhez). Az 1950-es években még a pécsi szénmedence bányáiban termelték a legtöbb szenet. 1956-ban az egész mecseki szénmedence termelése 2,38 millió tonna szenet tett ki, ebből a Pécs vidéki szénbányák részesedése 1,2 millió tonna volt (55,2%), a Komlói szénbányák 0,95 millió tonna (40,0%), az Északmecseki szénbányák 0,23 millió tonna kőszenet (9,7%) termeltek. 13 A komlói szenet kokszosítani lehetett, ezért a Sztálinvárosi (Dunai) Vasműbe szállították. A komlói szénbányák napi termelése az 1950-es évek első felében 300 vagon fölé emelkedett. A komlói szén iránti kereslet folyamatosan emelkedett. Komlón az ötvenes években 26 ezer letelepített és ingázó munkás dolgozott. 14 A pécsi és az észak-mecseki szén minősége gyengébb volt, ezt gőzmozdonyok, ipari üzemek, épületek fűtésére hasznosították. A mecseki széntermelés 1945 után extenzív volt, mert a széntrösztök vezetői az MDP irányelvei szerint - az 10 Babies, 1970, 33-37.0. 11 Uo., 38-41.0. 12 Uo„ 50-64. o. l3 Uo.,48. o. 14 Uo.,50. o.
