Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

fok újra beszélni. 0 Bármennyire is szerencsétlen volt azonban ez az időszak, a selmeciek erőltették az elkezdett munkát, mégpedig annál sikeresebb eredménnyel, mennél gazdagabb telérekct fedeztek fel ismét és napról-napra. Felgyorsulván tehát a fejlődés, éppen akkorra nőtt nagyra a város, amikor a királyát vesztett Magyarország az egyik oldalon Frigyes, a rómaiak császára ellen, a másik oldalon pedig a törökök ellen küzdött váltakozó hadiszerencsével. Hunyadijános egyébként, aki a gyermek király távolléte következtében került az ország kormányzójának a méltóságába az egész Magyarország nagy hasznára, tekintetbe véve a selmeciek minap történt pusztulását, különös oklevéllel adományozta meg a polgárokat és abban nem csupán jóváhagyta mindazt, amit az előző királyok adományoztak a szászoknak, hanem még hozzá is tett olyan dolgokat, amilyeneket Selmec akkori állapota megkívánni látszott. — A polgárok pedig abban a hosszú és mély völgyben rakták le a Olvasd cl ennek az igen szomorú ütközetnek a leírását Bonfininél, a III. dekád VI. könyvében, a 460. lapon, a vege felé. — Ebben a csatában esett el Rozgonyi Simon is, a selmeciek minapi lemészárlásának a szerzője (463. lap, 33.) íme, soha nem szűnik meg fenyegetni a gonosztevőket a büntető isteni akarat! Vedd mindehhez Philippus Callimachust (De rebus gestis Wladislai, III. könyv, 352. lap, 10.) és Thuróczi Jánost (Chronica, második rész, XI.II. fejezet, 150. és következő lapok). Krről fentebb, a IX. §-ban már történt említés; ha az oklevelet elolvashattuk volna, sok minden megtudhattunk volna belőle Selmec akkori állapotának a megvilágítására.