Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)
Selmecbánya története
kegyességét felülmúlni akaró selmeciek a szegényház jövedelmeit nem egy hozzájárulással gazdagították; nincs idő most ezek mindegyikét megismertetni. '~ 4 Azt mondják, hogy a kápolna erődítménnyé alakításának az esztendeje 1574 volt. Nemcsak a karthágóiaknak vált mdniilkk a becsületére, hogy amikor a dolgok mindenfelől nyugtalanítóak lettek, a haza védelme érdekében erődítményeket építettek a szentélyekbők a selmecieknek is el kellett sajátítaniuk ezt az előrelátást. — Emktésre méltó a Bányászok kapuja is, amelyet ők maguk emeltek saját költségükön az 1681. esztendőben a városfal egy magasabban fekvő részén. Építésének okát egy németül vésett fekrat mondja el: „Der gantzen löbkchen Brüderschaft Thor." Ha ugyanis a dolog úgy kívánta meg, ennek az egész rendnek itt keüett fegyverben gyülekeznie, hogy aztán csapatokra felosztván, innét küldjék őket katonai szokás szerint az egyes áUomáshelyekre. Amikor egyébiránt mind a városban, mind a bányákban béke Megvannak még a város levéltárában azok az iratok, amelyekkel adományt juttattak a Szent Erzsébet kcírháznak. Így például az 1433. évben ezt a bejegyzést találjuk: „Unter dem Gericht 1 lennricks Frank und der beswornen Purger Hans Pebel, Hans Rerulwansy, Ilans Gmodler, Christel Koler, Ilans Meüskonig, Hans I laubner, Stephan 1 loyer, Klug Niel, Clesl Pogel, Albrecht Büd, Jekel Schuster, Mert Dund hat der Krbar man Xlesl Pogl geben zum Spital, etc." Es ismét Körndclius Zsigmondnak, György fivérének a bőkezűségéből az 1481. esztendőnél ezt tették írásba: „Dass er dem Spital zu S. Elisabeth zu einer Pfrind, vier hundert Komr Gulden, eine Mess und Altaristen zu unterhalten geslifftet" - hogy a többiről hallgassunk.