Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Besztercebánya szabad királyi és bányaváros története

ban épült fel és első alapítói a legszentebb Szűz Mária mennybevételének a tiszteletére szentelték. A nagyszombati tudósok"" azt írják róla, hogy „egyéb dolgokról nem is beszélve rézlemezek fedik, amelyek csodálatosan fénylenek, amikor reájuk süt a Nap; négyszögletű márvány burkolja a padlózatát és szokatlanul nagy orgona van benne, amelynek hangja művészi és szépen zengő. A várnak ugyanazon kerítésén belül van egy kis kápolna, amelyben a szláv nemzet vesz részt az istentiszteleteken. Két másik templom a város falain belül található: közülük az egyiket a legszentebb Szentléleknek, a másikat pedig Szent Erzsébetnek, András király leányának a tiszteletére szentelték." Amaz előbbi két részre van osztva, hogy egy időben tudja magába fogadni az istentiszteletet hallgató németeket és szlávokat. Emez újabb keletű és kevésbé költséges munka: az előző évszázadban emelték ugyanis az evangélikus vallású polgárok. Ezekhez járult már a mi korunkban a jezsuita rend háza a Szent József tiszteletére szentelt templommal, hogy I. József, életében a rómaiak felséges császára és Magyarország kegyelmes királya jótéteményének az emlékezetét őrizze az utókor számára. Miután ugyanis a nagy Lipót császár pártfogása alatt és bőkezűségéből lerakták az épület alapjait, bizony csak József uralkodása alatt fejezték be az építését, jóllehet a jezsuita atyák számára már az első Rákóczi-féle felkelés előtt, vagyis 1645-ben ki volt jelölve egy rezidenciának nevezett ház. A városnak három, nem egyforma magasságúra 22 A fent idézett helyen.