Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Besztercebánya szabad királyi és bányaváros története

ért egyetlen ember okossága, mint Bocskai korában több hadsereg vitézsége és ereje. — Később, amikor Rákóczi se­regeit Léva mellett legyőzték és szétszórták, a város is visz­szakerült királyának a hatalma alá, de ez az időszak nem is tartott sokáig és szerencsés sem volt. Leopold Schlick ugyanis, mivel a lévai csata után az ellenség semmilyen fe­nyegető szándékot nem mutatott a bányavárosok iránt, vi­gyázatlanul elvezényelte innét a császári haderőt és a csapa­tok legnagyobb részét Zólyom falai mögött helyezte el. O maga pedig meg akarván ünnepelni a győzelmét, november 15-én — azon a napon mdniillik, amelyiken a Lipót névnap van — egy válogatott csapat élén Besztercebányára érkezett. Ekkor Bercsényi, aki kémei útján tudomást szerzett erről a dologról, hatalmas, de nagyobb részében még kiképzetlen katonasággal ostrom alá vette Zólyomot, a kitörni merésze­lő várőrséget nem kicsiny csatában visszaszorította és az al­sóvárosokat felgyújtotta, hogy megfélemlítse az ostromlot­takat. Alig foglalta el szállásait az a katonaság, amelyik Schlickkel érkezett Besztercebányára, amikor hírül hozták, hogy Bercsényi ostrom alá vette Zólyomot, a császári se­regben nagy mészárlást vitt véghez és már égnek a külvá­rosok, s hacsak nem érkezik idejekorán segítség az ostrom­lottak számára, félő, hogy a hadseregnek ama megmaradt részét is levágja az ellenség. A tanácskozás a késő éjszakába nyúlt: vigyenek-e segítséget a küzdőknek, vagy engedjék át az ott maradt sereget az ostrom veszedelmének? Végül úgy határoztak, hogy az ostromlottak próbálják ki a szerencsé­jüket, Schlick pedig azt a katonaságot, amely vele volt, e

Next

/
Oldalképek
Tartalom