Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

tül ők birtokolták, a királyok örökös joggal az esztergomi érseknek adományozták, és amint megtudtuk, egyszersmind törvényt is hoztak róla: „A városnak malom építése céljából ne legyen joga ebben a vármegyében sem a zavaros, sem pedig a üszta vízhez." Ez a malom egyébként hét kőre for­gónak van megépítve és sohasem szünetel benne az őrlés. — Ezekből a jövedelmekből különben, amelyeket áttekintet­tünk, nemcsak a bányamunkásokat és a város szolgáit kell fizetni, hanem az Isten szolgálatára rendelt személyeket is, adott oklevelével. Johannes de Scptemtiliis, sőt Henrik Münch is el­távozván azonban az élők sorából, ez utóbbi özvegyét, Orsolyát va­lamely hatalmaskodó emberek megháborították a malom birtokában. Utószülött László király tehát nem csupán visszaadta Orsolya asz­szonynak és örököseinek a malmot három. 1453-ban, Körmöcbányán kelt oklevelével, hanem az ugyanabban az esztendőben Pozsonyban, Szent Dorottya ünnepén kibocsájtott adománylevelével meg is erősí­tette [ Ienrik Münch örökösei számára ama régi adományt. így állott tehát a körmöcbányai malom dolga egészen addig, amíg Széchy Dé­nes kardinális és esztergomi érsek négyezer forintnyi összegen meg nem váltotta azt a Münch-örökösöktól. A vásárlást támogatta Korvin Mátyás is részint beleegyezésével, amelyet egy, az 1464. esztendőben kiadott oklevele által nyilvánított ki, részint pedig királyi adományával is, amelyet az 1464. esztendőben kelt különös adománylevelébe fog­lalt bele. Széchy Dénest Korvin Mátyás parancsára a budai kanono­kok iktatták be a malom birtokába még ugyanabban az esztendőben, a Sarlós Boldogasszony ünnepe utáni legközelebbi csütörtökön. Ettől az időtől kezdve van a malom az esztergomi érsekség örökös birto­kában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom