Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

rok emlékezetéből és aligha állították volna valaha is vissza benne a szent intézményt, ha már a mi korszakunkban a plébános a plébános az alapítványról alkalmatos szerzők és iratok által tett jelentést meghallván és az elődök szándéka iránt felbuzdulván, rá nem vette volna a város tanácsát arra, hogy tisztítsák meg a világi használattól ezt az oly hosszú időn keresztül helytelen célokra fordított szentélyt. És amidőn kitakarították a halotti sírkamarákat, a kápolna alatt felfedeztek egy emberi csontokkal teli pincét: kézenfekvő a következtetés, hogy ez a pince egykoron talán a legelső alapító által létesített temetkezési hely volt. A kápolnát egyébként mostanra már rendbe is hozták és szépen felszerelték minden olyan készülettel, amely a szent épület megbecsülésére szükségesnek látszott. — A Szent Katalin templomban található némely család temetkezési sírboltja, amelyeknek a nevét a feliratok árulják el: mdniillik a Roth és a Zok családé; ez utóbbiak kriptája azonban a mi korunkban már a Schmidegg családé lett és Schmidegg Tamás szabad báró földi maradványait rejti magában. A többit azonban nem szükséges felsorolni, hiszen már régen a feledés homályába merültek. - A toronyban, amelyről beszéltünk, kürtösök foglalnak helyet, akik egész nap őrtállók gyanánt szolgálnak: ezen hivatalukban olyan módon kell működniük, hogy a harang kondulása után harsonaszóval jelezzék az órák időközeit és az ünnepnapokon zenével gyönyörködtessék a várost. Ha pedig valamiféle veszedelmes esemény történnék, jeladással kell figyelmeztetniük a polgárokat annak elhárítására. Alkalmatos lehetőségük van ugyanis arra, hogy belás-