Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

akiknek tisztesebb származás, vagy szabadabb elvű neveltetés, vagy pedig a beszéd szépségének a megtanulására való kedvezőbb lehetőség jutott osztályrészül. Ami pedig a lakosok erkölcseit illeti, megfigyeltük, hogy a gyakoribb együttlétből eredően ezek különböznek a közemberek és az előkelőbbek között. Úgy látjuk tudniillik, hogy a tehetősebbek emelkedettebb lelkületűek, s éppen ilyenformán mind az emberség, mind pedig a üsztesség művelésének tekintetében derekabbak is: olyannyira, hogy azt gondolhatnánk, valamilyen nagyon előkelő helyen születtek és nevelkedtek, nem pedig ezek között a bányák között. Mi magunk most is úgy ismerjük őket, hogy tehetségük, tudásuk, a dolgokban való tapasztalatuk és ami ebből következik: bölcsességük tekintetében sokat érnek. Erdemeik alapján — hogy a ma élők szerénységét valamilyen módon meg ne sértsük — közéjük soroljuk a mostanra már meghalt Schmidegg-fivéreket: Tamás szabad bárót, aki míg élt, Zólyom vármegye főispánja volt; Jeromost, ezt a kiválóan művelt és éles elméjű férfiút; Jánost, ezt a tudományos műveltségét és a társal45 Ezen János fiának, Jeromosnak már kora ifjúságától fogva fordulatokban gazdag életút jutott osztályrészéül; mivel ráunván szülőföldjére, előbb a németországi egyetemeket látogatta, azután pedig 1 iollandiába ment, s ott beállván tengerészkatonának, az 1716. esztendőben elhajózott az Indiákra. Dc amidőn a hajó parancsnoka útközben nem egy bizonyíték alapján megtapasztalta, hogy milyen művelt és hivatalviselésre alkalmatos ifjú, már az első hónapokban tizedessé léptette elő közkatonából. Amikor pedig megérkeztek a Jórcménység fokához, meleg barátsággal a vár parancsnokának a figyelmébe ajánlotta.