Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

2. A Szent Anna-aknát — úgy gondolom - azért nevezték el ezen a néven, mert első mélyítői ennek a szentnek a pártfogása alá ajánlották. A mélysége 130 ölnyire terjed; a benne bányászott érc pedig abból a fajtából való, amelyet az aranytartalmú telér tömörségének következtében a németek GoldGange névvel illetnek. 3. A Kribán-akna egy olyan bánya, amelyik bőségesen termi a gálicot. Nem tudom, vajon nem ez-e azon gálic, amelyet Tollius' írt le, csodálkozván, hogy abban a korszakban eléggé nemtörődöm módon bántak vele. „Mint ahogyan Selmecbányán, éppen úgy itt is nagy tömege látható a különféle színű, az aknák oldalainak minden részéből előbukkanó és azokat bevonó gálicoknak. Ezek közül elsőnek egy fehéres színű fajtát kell megemlíteni, amelyik annyira pontosan utánozza a rostos timsót vagy az azbesztet, hogy első pillantásra engem magamat is megtévesztett. Volt egy másik, vörös színű gálic is, amely részint kérgekké keményedett, részint pedig cseppkövekké formálódott. Mindkét fajtából — és ugyanakkor abból a harmadikból is, amelyik az egymással összekeveredett színei következtében rendkívül kellemes látványt nyújt a szemnek, egyébként pedig aranytartalmú és maguk az aranytelérek között növekszik — egy közepes, de véleményem szerint elegendő menynyiséget hoztam ki onnét. Azután nem tudtam eléggé csodálkozni azon sem, hogy amikor itt bőségesen lehetne találni és bányászni a legkitűnőbb gálic nagy tömegét, akkor mi38 V. Úti levelében, a 175. lapon.