Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

együtt tanácskozik velük. Hatalmas a haszna tehát ennek a rendelkezésnek. Azon kívül ugyanis, hogy ha akár a munkálatokban, akár pedig azok felügyelőinél valami hiba csúszott be - ami könnyen előfordulhat —, azt még menet közben meg lehet így szüntetni, tehát még mielőtt teljesen befészkelné magát, vagy mindenre kiterjedne: mindenkinek, aki csak ebben a dologban befolyással bír és a köz hasznát szolgálja, érdekében áll, hogy mindazt, amit a saját vagy mások kárából megtanult vagy máskor megfigyelt, szabadon és ellenséges féltékenykedés nélkül elmondhassa. Nem szükséges külön is hangsúlyozni, hogy mindez milyen sokat ér az ércbányáknak nem csupán a fenntartásában, hanem a gyarapításában is. - Az ilyesfajta tanácskozásokat azonban nem szabad összekeverni a bányabírósággal. Ezt az utóbbi intézményt ugyanis azért állították fel, hogy a bányatörvények

37 alapján hozott ítéletekkel eldöntsék és megszüntessék a pereket, ha ilyenek támadtak a bányászok vagy az úrburáriusok között. Az is a bányák fejlődéséhez és a jövedelmek gyarapodásához tartozik ugyanis, hogy kölcsönösen egymásra való panaszkodások nélkül éljenek mindazok, akik a költségeket viselik és a munkálatokat folytatják. Amennyire tudjuk, e bíróság összeülésének nincsen előre meghatározott ideje: hanem gyakrabban vagy ritkábban ül össze, ahogyan mdniillik a dolgok alakulnak. A bányabíróság öt úgynevezett esküdt ülnökből áll, akik közül hármat a kamara tisztségviselői, kettőt pedig a városi tanács tagjai 37 A nemetek Berg-Ordnungnak nevezik ezt a joggyűjteményt.