Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

A munkálatok többi felügyelőit hivataluk alapján a következőképpen különböztetjük meg. 1. A pénz-kémlész, vagyis a docimaszta: az aranynak és az ezüstnek — mind a színtisztának, mind pedig annak, melyet a pénzben, amivé öntik, lévő fémek arányának megfelelően, a világon másutt aligha ismert módon ötvöznek — a vizsgálója. Ennek megfelelően az élén áll mindazoknak a pénzveréssel foglalkozó munkásoknak, akik a pénznek való fémet öntik és lemezekké kovácsolják. Németül Wardeinnak mondják. Melléje van rendelve egy írnok és ellenkémlész, akit latinul contrasrribának, németül pedig Gegen-Schreibemek vagy Gegen-Probieremek neveznek: ez egyformán működik az írnoki hivatalban és az öntőműhelyben. 2. A bánya- és erdőmester feladata, hogy gyakran megvizsgálja a bányákat, bejárja a tárnákat és leszálljon az aknákba; továbbá, hogy óvja a kártételektől a kivágni való erdőket, jó karban tartsa a vízvezetékeket, és ha valamiféle perlekedés

32 támadna a bányászok között — ami nap, mint nap megtörténik -, akkor a bányatörvények előírásai alapján ítélkezzék azokban. Erre a bányamesterre tartozik, hogy kijelölje a bányamezőt azok számára, akik a munkások új tapasztalatai alapján ércek után kívánnak kutatni. A németek 32 E perlekedéseken kizárólag csak a bányászattal kapcsolatos pereket értjük: a polgári és büntetőperek ugyanis, a többi szabad királyi város jogszokásainak megfelelően, a városi tanács illetékessége alá tartozik.