Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Bakabánya – vagyis Buggantz – szabad királyi és bányaváros

sával kapcsolatban nagyon régi oklevelek alapján bizonyossá vált a számomra, hogy az ott először megtalált teléreket a bakabányai polgárok kezdték el művelni. S hasonlóképpen azt is megtudtam ezekből az oklevelekből, hogy az érctelérek kiváltképpen való művelői a német és a szláv nemzetből kerültek ki." — Hogy német vagy szláv volt-e ama nemzet, amelyik elsőként kezdte el kibányászni a Selmecbányái teléreket, arról elég sokat beszéltünk már annak a városnak a leírásában: olyannyira, hogy kétszer vagy annál is többször megfőzött káposztát tálalnánk fel akkor, ha megint csak egy új perbe bonyolítanánk ezt az egyszer már részletesen megvitatott ügyet. A tanult és az ezen dolgok iránt érdeklődő olvasók mindenesetre nagyon hálásak lettek volna, ha a mondott szerző legalább rövidítve — amit egyébként, emlékszünk rá, más esetekben megcselekedett — közrebocsátotta volna azokat a régi okleveleket, amelyekre hivatkozik. Hacsak nem a királyok, az érsekek vagy más tisztségviselők - például nádorispánok, tárnokmesterek és így tovább - által kiadottak ugyanis ezek az oklevelek, akkor aligha érdemelnek hitelt azok előtt a tudósok előtt, akik az ilyesfajta régi írásokat a lehető legaprólékosabban össze szokták hasonlítani annak a kornak a jellegével, amelyről szólnak: ahogyan azt mi magunk is tettük Selmecbánya történetében,

2 nehogy bármit is meggondolatlanul higgyünk el ezeknek az okleveleknek. Még ha ebben az egész dologban van is valamennyi igazság, én mégis úgy gondolom, hogy a követke2 A III. és IV. §§ ugyanebben a keketben, az 567. lapon.