Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Besztercebánya szabad királyi és bányaváros története

[Semmit sem ér bezárni az aklot akkor, amikor már elveszett a nyáj.] - A város magisztrátusát mindenütt úgy ismerik, mint a gonosztevők igen szigorú bíráját.

28 Ide tartozik az igazságszolgáltatásnak az a jeles bizonyítéka, amelyet — úgy hallottuk - 1651. október 25-én hirdettek ki. Egy kőfaragó, Weidler Pál az atyját, aki már halott volt, vádolta meg olyan lopással, amelyben ő bizonyult tettesnek. Ezért börtönbe zárták, és amikor védekezni próbált, fejvesztésre ítélték, mivel atyjának rosszindulatú megvádolásával megsértette az ősöket — szolgáljon ez bizonyságul az utókor számára, hogy nemcsak az élő, hanem a halott szülőkkel szemben való köteles tiszteletet sem lehet soha büntedenül megsérteni. - A város címerét Plotsch Oszvald, szülővárosának az aljegyzője a következő módon írta le:

2V „A címeren" — mondja — „fehér alapon négy vörös sáv van, amelyek a város körüli négy folyóra utalnak: tudniillik a Garamra, a Besztercére, a Szenicre, valamint az Udurnára. A vörös szín a keresztet és a bajt, a fehér szín az enyhülés vigaszát, a címert tartó angyal pedig az isteni védelmet jelend, amelyet az angyalok szolgálata révén kapnak meg a kegyes emberek; míg a sólymok a dolgok intézésében való 28 Megfigyelhető, hogy a másutt elkövetett gonosztettek vádlottak is valamilyen ismeretlen rendelkezés alapján ide szállították, hogy itt vegyék el a büntetésüket. 29 Abban a kéziratban, amelyet az 1702. esztendőben találtak meg a torony csúcsában. M Én inkább a város határán átlfolyó folyókat mondanék: a város ugyanis a Garam és a többi folyó mindkét partján fekszik.