Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Szvircsek Ferenc: A Nógrád megyei barnakőszén bányászat kialakulása
helyütt nagyszabású bányák vannak művelés alatt" s ezzel egyidöben Zagyva nevét is leírták. A 19. század közepén a nézsai határban végeztek kutatásokat vasérc után a Keszegre vezető út mellett. A források a "Sela" dűlőt nevezték meg, ahol tömzsökben és fészkekben fordul elő a barnavasérc. A "Sela" dűlő a vasat jelentő Szele hegy /278 ml eltorzult formája. 1849-ben működő bányáról tesz említést Schleicher Aladár munkájában, ám létesítményeinek a helyét csak a horpadások mutatták a Dobogó-, Vas- és Parthegyen." ,ó A barnakőszén jóval később keltett érdeklődést a falu határában és csak 1933-ban szerzett szénjogokat itt az SKB Rt. azzal a céllal, hogy fejtésre érdemes eocén széntelepeket kutasson fel. 7 A Csővár-Nézsa-Romhány vidékén a felszínen található felső triász mészkörögök csigázták fel az érdeklődést a feltételezett középső eocén fornai faciensü szén iránt. Nézsa határában a kutatásokat azonban abbahagyták. Felső- és Alsópálfalván 1852-ben már létezett egy kisebb bánya, amit a bányakapitánysági statisztikák mellett egy korabeli perirat is bizonyít.' 8 Ebben Hammer Pál pesti lakos ellen panaszkodtak a pálfalvai közbirtokosok a "több ezer mérő mázsa u kőszén kiásása miatt. A bérleti szerződést több birtokos nem írta alá, ennek ellenére Hammer az általa hozott bányászokkal "szénásást" végeztetett s ennek eltiltását kérték a helyiek. 19 Az 1853-as ügyirat mellékletében szerepelt a bánya illetve a vállalkozás neve: "AmalioSteinkohlenschitrßau". Bérlőjeként Hammer Pál mellett a Lackenbacher testvérek is szerepeltek. A kutatások itt 1856. márciusában szűntek meg. 4Ü A vállalkozás ebben az időben már "Pálfalusi Kőszénbánya" néven szerepelt, s bányatisztje Dausch /Deutsch/ Mihály volt, aki ellen bányászati letiltást kértek a közbirtokosok. 41 Pálfalvára 1855-ben Windsteig Georg, Pfliegel Jószef nevére jelentett be zártkutatmányt. majd 1857-ben Haitzer Ferenc is megjelent a területen bányászati igényével. 1858-ban és 1859-ben Windsteig az összes 35 OL. Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1853/416. OL. Z. 222. L cs. 1. sz. 1855/231. Gazdasági Lapok. 1854. december 21. j6 Schleicher Aladár: Adatok a Börzsöny-hegység ércbányászatának történetéhez. MTA.MOK. Bp. 1953. IX. k. 1-4. sz. 427-428. Papp Károly: A magyar birodalom vasérc és köszénkészlete. Bp. 1915. 252. Szvircsek Ferenc: Adatok Nógrád megye 18-19. századi ipartörténetéhez, különös tekintettel a vasgyártásra. In: NMMÉ. 1987. XIII. 67-69. 37 MÁFI. Adattár. C. X. 44. Vitális István jelentése 1933. július 10. 38 NML. IV. 181. FCSKJB. 1852. 2. d. Füleki járásbírósági iratok. 1852. február 10. 39 OL. Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1853/416. 40 OL. Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1857/1958 41 NML IV. 188. FJCSKVSZB. 1856. K. 19. 3. d. Gazdasági Lapok. 1854. december 21.
