Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Szvircsek Ferenc: A Nógrád megyei barnakőszén bányászat kialakulása
akadtak kőszén telepzetekre, ezek között a nováki /tömött szurokszén/ legjobb tulajdonságú". Kazár kőszéntelepeit a bányakapitánysági iratok csak 1857-től regisztrálták. I9 1859. augusztus 24-én Jankovich Miklós a kazári allodiális birtokán található kőszén kiaknázási jogát eladta a Windsteig és Brellich féle zagyvái vállalkozásnak. 20 A vállalkozók már 1859. október 14-én kutatási engedélyt kértek megbízottjuk Wéber Alajos révén Kazár határára, s az engedély birtokában 1860-ban zártkutatmányokat jegyeztek be Komor István és Jankovich Miklós birtokán feltárt kőszéntelepre. 21 A megkapott Anna védnevü bányatelek nagysága 3 kettős és 2 egyszerű bányamértékből állt."Az Anna-táró helyszínére utalt 1860-ban Wéber Alajos amikor a "Nagy árnyék" nevű területen szénfeltárásra 5 zártkutatmányt kért. A kérdéses terület a falutól ÉNYi irányban húzódó, szakadékos, vízmosásos terület volt a Somlyó hegy DNY-i lábánál. Mint írták: "Nagy árnyék nemrégen még kellemes, árnyas, sötét erdő, jelenleg vágás". Brellich Johann bányavállalkozó Kazáron már 12 zártkutmánnyal rendelkezett. Az Anna-táró 16 öl hosszú táróból és 8 öl mély aknából állt. Az aknától 50 öl távolságra keleti irányban egy további kutató tárót hajtottak ki 16 láb vastag szénkibúváson. A bányatelek és a rajta lévő bánya képezte volna Brellich 1860. augusztus 31-i beadványa szerint a tervezett Salgótarjáni Kőszénbánya Társaság alapjait. A kazári Anna-táró bányavám nyilatkozata szerint 1000 bécsi mázsa kitermelt szén fekszik a hányon, ugyanekkor eladatlan szenük is volt még Salgótarjánban. 23 A kazári korai bányák behatárolását segíti Pesty Frigyes helynévtárának kazári gyűjtése, melyben fennmaradtak a a bányászattal kapcsolatos helynevek: "Gálya árnyék, igen kies oldal erdő, a Szt. István Kőszénbánya Társulatnak volt itt kőszénbányája, melyben igen jó kőszenet bányásztak ". Továbbá: "Misku gödri közi, erdő, itt is kőszénbánya volt." 24 A bányatársulat 1865-ös csődje miatt a bányákat felhagyták és csak a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. 1868-as megalakulása után tűntek fel ismét a "nagyárnyéki kutatóaknák" a bányatelek nyilvántartásban." Frivaldszky Imre korábban hivatkozott 1839-es felolvasásában tett említést a kiválónak mondott nováki "kőszéníelepzet"-vö\, amit minden különösebb 19 Frivaldszky Imre: Magyarország kőszenei természettani és helyitati tekintetben. MTT. Évk. 2. 386. 20 OL. Z. 223. 195. cs. 80/1. sz. OL. Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1861/273. NML. XXIX. F.105.3. 1-2. d 2423/932. 21 OL. Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1859/522. . 186/483-485. 22 Faller Jenő: 1962. im: 424. OL. Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1860/670., 1861/198. 23 OL. Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1860/840., 1861/130. 24 NTM. Adattár. 1143-71. 7-8. OL. Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1868/53. 25 OL. Z. 223. 195. cs. 80/1. OL. Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1869/447.
