Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Szvircsek Ferenc: A Nógrád megyei barnakőszén bányászat kialakulása
Azonban a szénbányászat a szomszédos Zagyvaróna határában található Inászó-pusztán kezdődött meg az 1840-es években. Salgótarjánban csak a földbirtokos, Jankovich Antal 1855-ben bekövetkezett halála után egyeztek meg az örökösök a vállalkozókkal a bányanyitás ügyében. 1848-ban Moosbrugger Hieronymus bécsi iparos és Wéber Alajos szakképzett bányász /ma bányamérnöknek mondanánk/ tették meg az első lépéseket a bányanyitás ügyében. A kérdéses terület br. Prónay Albert és Osztroluczky család birtoka volt, ahol 20 évi időtartamra szereztek bérleti jogot. A széntermelést az Ó- Mária-táróban kezdték meg, ahol 2,2 méter vastag, jó minőségű barnakőszén telepet tártak fel. Még abban az évben 142 000 bécsi mázsa szenet termeltek. 1859-ig a termelés évi 250 000 mázsával emelkedett. 9 Klapka György 1849. május 23.-án 25 000 bécsi mázsa kőszén szállítására kötött szerződést, melyhez a megyei főispántól fuvarosok kiállítását kérte. l0 Az Inászón kitermelt barnakőszenet a Dunagőzhajózási Társaságnak a Tiszán közlekedő hajói számára szállították a lovas fogatok Szolnokra és Poroszlóra. Az üzlet kedvező menetét jelentette az 1850-ben kiadott fuvarozási hirdetménye is a Zagyvái Kőszénbánya igazgatóságának. 1859-ig az inászói szén eljutott Pestre, a halápi cukorgyárba és az egri gőzmalomba is. 11 A megye északnyugati szegletében található Kürtös-patak völgyében található szénvagyonról Fényes Elek 1847-ben megjelent munkájában tett említést, amikor leírta, hogy "Nagy és Kiskürtösön" kőszén található. 12 A kiskürtösi határban fellelt kőszénről Kacskovics József balassagyarmati birtokos kiskürtösi részbirtokának 1847-es összeírásából szerezhetünk tudomást: "Nevezetes tőkeképp tekinthető még a kiskürtösi határban a temérdek kőszén, mely máris látható rétegeiben rejlik a határ fele részén, de még eddig míveletlenül" van. !3 A szomszédos Hont megyében fekvő palojtai birtokán a feltárt szenet már bányászták és Pestre szállítva értékesítették. Az 1854. évi osztrák bányatörvény hatására több jelentéktelen egyéni kezdeményezés jelentkezett Nógrád megyében is, s így az apróbb turkálásoknak se szeri se száma nem volt, s az elszenesedett növényi maradványok sokszor magukban is elegendő támaszt nyújtottak a kutatások megindításához. Később társas vállalkozások alakultak, melyeknek a működése tiszavirág életűnek bizonyult. Ennek ellenére érdemes néhány bátor vállalkozónak, vagy tán 9 Kalecsinszky Sándor: A magyar korona országainak ásványszenei. Budapest. 1901. 236. Hantken Miksa: A Magyar Szent Korona országainak széntelepei és szénbányászata. Budapest. 1878. 280-281. 10 Válogatott dokumentumok és adatok Nógrád megye munkásmozgalmának történetéből. 18481918 Szerk: Szabó Béla. Salgótarján. 1971. 6.p. " NML. Nmf. 1 1/1850. A zagyvái kőszénbánya igazgatóság fuvarozási hirdetménye. Válogatott dokumentumok 1971. im: 6-7. 12 Fényes Elek: Magyarország leírása. Pest, 1847. 200. 13 Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei nemesség lakóviszonyai a XIX. század első felében. NMMÉ. 1981. VIII. 134.
