Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Izsó István: A kőszénbányászat évszázados jogi vitája
Ha valaki kutatás által felfedezett kőszénbányát nyitni szándékozik, mindenek előtt az illető földbirtokost bíróilag meginteti avégett, hogy ez a kőszénbányának mívelésére vagy maga vállalkozni, vagy a mívelést az intézőnek átengedni s maga elhatározását 3 hónap alatt kinyilatkoztatni tartozzék/„ A törvényjavaslat sarkalatos pontját képezte továbbá, hogy amennyiben a földbirtokos a bányászat jogát átengedi, vagy a törvényes határidőben erről nem nyilatkozik, úgy a bányászati tevékenység megkezdését és folytatását a továbbiakban nem akadályozhatja meg. Leginkább ezeknek a jelentősen módosult előterjesztéseknek volt végül köszönhető, hogy az uralkodó az országgyűlés mindkét táblája által elfogadott 1844. évi törvényjavaslat szentesítését megtagadta. Más kérdés, hogy a kőszénbánya-vállalkozók által 1848. május 16-án Pesten tartott gyűlésen már ismét olyan álláspont kerekedett felül, hogy a kőszéntelepek továbbra is a földtulajdon tartozékát képezzék 10 . Miután a Miksa-féle bányarendtartás már teljesen elavulttá vált, az uralkodó a 173. sz. császári nyíltparanccsal. 1854. november 1-i hatállyal kihirdette az Osztrák Altalános Bányatörvényt Magyarországon is. A törvényt bevezető pátens a kihirdetés célját abban fogalmazta meg, hogy a korona egyes országaiban érvényben lévő különböző bányatörvények egymással összhangba kerüljenek. Az összhang hiánya az egyes tartományokban éppen a kőszén vonatkozásában volt a legszembetűnőbb. Az Altalános Bányatörvény szakított a II. József uralkodása idején kialakított szabályozással és „mindennemű kő- és barnaszenet'" a bányaúrjog alá sorolt. A törvény bányaúrjog alatt azon fejedelmi jogot értette, hogy bizonyos ásványokat a fejedelem kizáró rendelkezése alá sorolhatott. A bányatörvény ugyanakkor öt évig tartó kedvezményt biztosított" a földtulajdonosoknak arra, hogy a kőszén bányászat jogát ez időtartamon belül változatlanul maguknak tarthassák fenn. Ha pedig a földtulajdonosok e jogosítványt a jövőre nézve is biztosítani kívánták, elrendelte, hogy a kedvezményes évek letelte előtt a bányatörvény szerinti jogosítványt kérjék meg a bányahatóságtól. A moratóriumnak köszönhetően az Altalános Bányatörvénynek a kőszenet is a szabad ásványok körébe utaló rendelkezései mindössze szűk két évig 12 maradtak érvényben. A kiegyezés előkészítésének fontos eseményeként, az 1861. év elején Országbírói Értekezlet ült össze, amely megvizsgálta, hogy mennyiben lehet az 1848 előtti magyar jogszabályokat alkalmazni, illetve milyen kiegészítő intézkedések szükségesek azok alkalmazhatóságához. Az Országbírói Értekezlet az általa alkotott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok révén, számos 9 Az 1844. évi bányatörvény javaslat 89.§-a. " J Dr. Wenzel Gusztáv: A magyar és erdélyi bányajog rendszere 82-84. 11 Általános Bányatörvény 284-285.$. 12 1859. november 1.-től 1861. július 28.-ig.
