Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Huszár Zoltán: A pécsi bányászat két évszázada, különös tekintettel a szociálpolitikára.
Mindennek jogi-müszaki kereteit az 1854-ben kibocsátott bányatörvény az egész birodalomra vonatkozóan egységesen rendezte. 16 A modern, európai színvonalú bányászat a térségben a 19. század második felében. 1 852-ben a DGT első geológiai kutatásaival, majd telekvásárlásaival kezdődött. 1852 és 1923 között az összes Pécs környéki bánya vétel vagy bérlet útján a DGT fennhatósága alá került. Ezzel a mecseki kőszénbányászatban elkezdődött egy tőkeerős, a termelés műszaki feltételeit a kor színvonalához igazító, kiterjedt gazdasági, kereskedelmi és nem utolsósorban politikai kapcsolatokkal rendelkező nagyvállalat működése. Mindez a város életében azt eredményezte, hogy „Ha a századforduló többi 137 városaival összehasonlítjuk, akkor Pécsnek elsősorban bányaváros jellege a szembetűnő: egyike volt annak a 10 városnak, amelyekben a lakosságnak több mint 5%-a élt bányászatból (1900-ban a korabeli Pécsett 9%, a mai területen 15,5%). ... Az 1860-70-es évektől kezdve meghatározó tényezőjévé vált a bányászat a környező (később Pécshez csatolt) települések - elsősorban Szabolcs, Somogy és Vasas - népességfejlődésének is. " X1 Ebben a népességfejlődésben, gyarapodásban döntő szerepe volt a munkavégzési, letelepülési szándékkal ideérkezett magyar és nem magyar, ill. magyarországi és külhonos, ú n. „idegen" bevándorlóknak. A bevándorlási adatok feldolgozását és összegzését a szakirodalomban már többen megtették, így ettől e helyen eltekinthetünk, de ezek alapján megállapítható, hogy az 18531925 közötti időszakban a legtöbb „idegen" munkavállaló az Osztrák-Magyar Monarchia, ezen belül is Steiermark területéről érkezett; összesen 2.364 fő. A háromnegyed évszázad alatt összesen 1 1.205 „idegen"-t vettek fel a DGT bányáihoz, akiknek 21,09%-a volt steierországi. 18 A DGT jelentős gazdasági ereje, a Monarchia, majd az I. világháború után az osztrák és a magyar politikai élet legfelső köreihez fűződő kapcsolatai komoly befolyást gyakoroltak közel egy évszázadon át Pécs és DélkeletDunántúl életére. A DGT birtoktörténetének részletes feldolgozása már megtörtént a szakirodalomban. 19 Ezért e helyen csak arra szorítkozom, hogy azokat a tényezőket vizsgáljam, amelyek Pécs város fejlődését, valamint a régió életét sok vonatkozásban befolyásolták. 16 Magyar Bányajog. A bányászatra vonatkozó törvények, rendeletek, döntvények és elvi jelentőségű határozatok teljes gyűjteménye. Összeállították és kiadják: Aliquander Ödön. Dr. Bán Imre. Tassonyi Ernő Budapest. 1931. 1-2. 17 Katus László: Pécs népessége 1848 és 1920 között. In: Tanulmányok Pécs Történetéből I. Szerk.: Vonyó József. Pécs. 1995. 37-38. IS Babies A.: A pécsvidéki... 80-81; Szirtes Mónika: A pécsi bányásztársadalom nemzetiségi összetétele, asszimilációs folyamatok. (Történelem Szakdolgozat JPTE BTK Pécs. 1989: JPTE Könyvtár) 19 Babies A.: A pécsvidéki... Budapest, 1952.
