Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Bircher Erzsébet: „Egyedül a közhaszon kedvéért…”
és tömbökben találhatóak azon a hegyen, hivatalosan kérelmezte a maga számára az ásásnak a mellette lévő Bardocuculus által való végzését, amit azonban mi a következő okok miatt megtagadtunk tőle, miszerint először: az előbb érintett szenek, amelyek kiásása már korábban kamaráikig a városra ruháztatott, egyáltalán nem esnek az Ulászló 1. törvényének a 26. cikkelyében felsorolt királyi jövedelmek értelme alá, olyannyira nem, hogy földesúri magánjavadalomnak és terméknek kell tekinteni, s ezeknek a kiásása, valamint a megérésig való tárolása ezen város mintegy a földesúri jogait védelmező közönségének [átengedtetett] és azt az ásás az előbb említett 1759. évben kiadott kegyelmes kamarai rendelkezés alapján annyival is nyilvánvalóbban megilleti, amennyiben másodszor: veszélyesebb lenne a kérelmezőnek vagy hasonlóan nuis magánszemélynek ezt az ásást megengedni, mivel ez a város erdeit pusztításnak, az azokban tartózkodni szokott vadakat pedig a kiűzésnek tenné ki. Jóllehet ugyanis harmadszor: a kérelmező a kérelmében előadta, hogy a város erdeiben lévő fák az ásás elkezdésére és a föld alatti művelésre nem alkalmasak, valamint kijelenti és megígéri, hogy ennélfogva az erre a célra szükséges fát máshonnét szállítja majd ide, ennek az ígéretnek és kötelezésnek azonban helyt adni nem lehet, mivel az előbb mondott hegyre a felmenetel is nehéz, a fáknak az odaszállítása pedig szinte kivitelezhetetlen; de az is hihetetlen és elképzelhetetlen, hogy akár a tűzre való, akár a másmilyen fáknak a szüksége esetén ezeket nem kezdi használatba venni, jóllehet a keze ügyében vannak, hanem ezeket és az efféléket a sürgető szükségben is távolról szándékozik ide szállítani. Szükségszerű lenne tehát, hogy a város a saját erdeit és földjeit prédának és veszedelemnek tegye ki, vagy pedig valamilyen külön e célból megfizetett embert alkalmazzon, aki a bányákban dolgozókra felügyel majd és esetleg az adományok által megrontva a kérelmező oldalára átvonható. És ennélfogva egyrészt azért, mert a talált szenek - tekintetes Kallóczy Mihály úrnak, az ez ügyben Sopronba kiküldött biztosnak a tudomása szerint is nincsenek teljesen megérlelődve, olyannyira, hogy ezek felhasználása hasznos legyen, kiásásukat néhány esztendeig még el kell halasztani; másrészt pedig, mivel ezek a szenek az előbb idézett törvényben királyi jövedelmek értelme alá nem esnek, hanem mint magántermék, a város közönségének engedtettek át, így ezek művelése és kiásása a jövendőben is ezen várost illeti meg, a magyar királyi udvari kamarától a legalázatosabban kérjük, hogy méltóztassék a kérelmet benyújtó Terstyanszky Dánielt ettől a közösségre nézve káros kérelmétől eltanácsolni és ezt a várost a megtalált szenek, mint saját földesúri jog és termék kiásásának a végzésében, mihelyt azok a teljes érettségre eljutnak, továbbra is megtartani, valamint ezen város vadjait és egyébiránt termékeilen erdőit, amelyeknek megvédése ő legszentebb felségének a megismételt legkegyelmesebb rendelkezései által a mi kötelességünkké tétetett, a pusztítástól, amely az ásásnak az ezen kérelmező számára való megengedése
